Altest
(has, venter). Tágabb értelemben
az egész hasat nevezhetni A.-nek. Ezt nagyjában fent a hasat a mellüregtöl
elválasztó rekeszizom (diafragma, l. o.), elől s oldalt a hasfalak, hátul a
gerincoszlop, lent pedig a medence határolja. Az egész hasat egy oly egyenes
vonal, amely a legalsó bordákat haránt irányban egybeköti, valamint egy másik
ily egyenes, amely a csípőket (pontosabban: a csípőcsonti felső töviseket)
egybeköti, 3 tájékra: a felső, a középső és az alsó hasra (ebi-, mező- és
hipogasztriumra) osztja be; e beosztás a belső hasi életszervek helyzetének
meghatározására s így betegségeknél a diagnosztizálásnál nagyfontosságú.
Az
epigasztriumban (regio epigastaica, felső hasi tájék) van a gyomor, a máj és
nyombél, a mellékvesék s a vesék felső vége, a nagy véredények; a
mezogasztriumban (regio mesogastr. középső hastájék) a vesék, a haránt
vastagbél (remese), a vékonybelek és vastagbelek egy része található; míg az
alsó hasi tájon (regio hypogastr., tulajdonképen altest) a vékonybelek alsóbb
részeit, a vakbelet, a bél végrészét, a telt hólyag felső részét, sőt terhes
nőkben a megnagyobbodott méhet is találjuk, mig az e táj alatt levő hasmedencei
(kis medencei) részében a húgy-ivarszervek és a végbél alsó része foglalnak
helyet. Ezeket a nagyobb hastájékokat az orvosok más vonalak segítségével még
apróbb részletekre szokták beosztani, a szervek helyzetének még pontosabb
meghatározására.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|