Alunit

timsókő szulfát ásvány, összetétele minőségileg a káliumtimsóval egyezik meg, de mennyiségileg tőle eltér; képlete:

Apró hatszöges rendszerbeli (romboéderes) kristályokban, v. szemcsésen, tömötten, földesen találni alunitos trachitban vagyis az úgynevezett timsókőben. Szine fehér, sárgás, vereses; szürkés. Izzítva és azután vízzel kezelve, a vízben timsó képződik, az aluminiumhidrát pedig kicsapódik. s timsót gyártanak belőle. Tulajdonképen a földpátnak elváltozási terméke és trachitokban azáltal képződött, hogy ezek szolfatárai működésnek, nevezetes kénhidrogén, kénsav- és vízgőz-exhalációknak voltak kitéve. A kénsav a vízgőzzel együtt akként működött, hogy a trachit ásvány-elegy részeiből kitolta a kovasavat és a szilikátásványokat (nevezetesen a földpátot) szulfátokká változtatta át. A trachitból alunitos módosulat keletkezett, így nevezvén azt, mert benne sok az alunit. Mivelhogy timsót állítanak elő belőle, timsókőnek is nevezik. A magyar timsókőnek tehát kettős a jelentősége. Egyrészt az alunit ásványt jelenti, másrészt pedig a trachitnak alunitot nagy mennyiségben tartalmazó módosulatát. Alunitos trachitot vagy timsókövet hazánkban nagyobb mennyiségben Beregszász vidékén (Muzsalyon) bányásznak; ismeretes még a Tokaj-Hegyaljáról Sárospatak vidékén (Cinegehegy) és a Mátrából (ParádHosszúbérc). A beregszászi A. biotitortoklásztrachitból változott át, az alunitosodás a trachit szedimentjeit is érte, amint azt a benne talált kövült fák bizonyítják. A sárospataki alunitos trachit rétegeiben kövületeket is találtak (Cerithium-pictum stb.). A beregszászi alunitot néhol a vasoxid olyan erősen járta át, hogy likacsos vaskőnek látszik. Igen nagy mennyiségű alunitot bányásznak Tolfán (Közép-Olaszország, Civita Vecchiához közel), a belőle készített timsó «római timsó» néven kerül kereskedésbe (évenként vagy 100,000 métermázsa). A tolfai timsókő reánk nézve annyiban nevezetes, hogy ennek a helyszinén való tanulmányozása adott impulzust a muzsalyi A. felfedezésére. Dercsényi hazánkfia volt az, ki Tolfáról hazajöve 1795-ben azt vette észre, hogy a tolfaihoz hasonló kőzet Beregszász vidékén is terem és meghonosította ott a timsógyártást. A derekaszéki kőbánya malomköveiben konstatálta legelőször az alunitot. A timsót az alunitos trachitból vagy timsókőből úgy készítik, hogy először a követ égetik, azután levegőn hagyják, amíg szétmállik, végre kidolgozzák és kikristályosítják. Az említett helyeken kívül alunit előfordul még Milo szigeten, a Mont Dore-on (Franciaország), a Gleichenbergen (Stájerország). Az A. izomorf a jarozit-tal.

Forrás: Pallas Nagylexikon