Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amalfi... ----

Magyar Magyar Német Német
Amalfi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Amalfi

(Amalphia), egykor híres olasz tengeri város, festői szép fekvésű hely a salernói öböl mellett. A keskeny öbölpart mellett sziklás hegy emelkedik és ezen épült a város, úgy hogy a házakat a sziklákba vájt lépcsők kötik össze egymással s a háztetőket kertekül használják s mindenütt buja délinövényzet van, különösen narancs-, citrom- s olajfák. A. (1881) 7409 lak., érseki székhely régi székesegyházzal s sziklákba vágott kapucinuszárdával, mely ma tengerészeti iskola. Papír- és makkaroni-gyárai híresek. Nagyszerű az 1852-ben befejezett s részben 30-150 m. a tenger felett vivő műútja Salernó felé. A mai város mindamellett csak rom a régihez képest. A.-t a monda szerint Nagy Konstantin építette, de már a longobárdok korában önálló köztársaság lett, mely tengeri kereskedelem által nagyon meggazdagodott. Eleinte konzulok, később grófok, majd a IX. század óta hercegek vezettek az államot, mely Salernó- val állandó viszálykodásban volt. 1077-ben Guiscard Róbert A.-t beolvasztotta többi birtokaiba (Apulia és Kalabria) s azóta folyvást hanyatlott a város, mely virágzása korában 50,000 lakost számlált. 1137-ben a pisaiak kirabolták és feldúlták. A hercegséget később helyreállították, s a Piccolomini- család nyerte el II. Pius utján, de a város jelentőségre többé nem vergődött. Amalfi kereskedelmének virágzó korában, a keresztes hadjáratok előtt, A. tengeri joga (Tabula Amalphitana) volt az uralkodó és általában elismert Olaszországban. A. kereskedőinek raktárai voltak Alexandriában, Antiochiában és Jeruzsálemben, s az utóbbi helyen 1048-ban általuk alapított szt. János-kórházból eredett a Johannita-rend. A.-ban született Flavio Gioja, a mágnestű feltalálója, továbbá Massaniello, s itt volt a pandekták legrégibb kézirata.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is