Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amália... ----

Magyar Magyar Német Német
Amália... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Amália

1. Erzsébet, hessen-kasseli grófnő, II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gróf leánya, szül. 1602 jan. 29-én, meghalt 1651 aug. 3-án. Férje V. Vilmos 1627-ben jutott uralomra, de már 1637-ben meghalt. A. nehéz körülmények között uralkodott legidősebb fia, VI. Vilmos helyett. A franciákkal és svédekkel szövetkezve 20,000 emberrel vett részt a harmincéves háborúban. Rendíthetetlen bátorságának s ügyességének köszönhette a vesztfáliai béke előnyös föltételeit. Az uralkodást 1650-ben fiának, VI. Vilmosnak engedte át. V. ö.: Justi «A. Elisabeth, Landgräfin v. Hessen» (Giess. 1872).

2. A. Anna, szász-weimari hercegnő, Károly braunschweig-wolfenbütteli herceg leánya, szül. 1739 okt. 24-én, megh. 1807 április 10-én. Csak két évig élt férjével, Ernő Agost Konstantin szász-weimari herceggel, kinek halála után 1758-1775-ig kiskorú fia, a későbbi Károly Ágost nagyherceg helyett uralkodott. Ritka tehetségű, nemesszívű nő volt. Kifizette az ország adósságait és sokat tett a tanügy érdekében. Maga köré gyűjtötte Németország legnagyobb szellemeit (Herder, Göthe, Seckendorf, Knebel, Schiller stb.), s lelke volt az ottani szellemi életnek.

3, A. Mária Friderika Auguszta, szász hercegnő, II. Frigyes Ágost és János királyok idősb nővére, szül. 1794 aug. 10-én, megh, 1810 szept. 18-án. Testvéreivel együtt kitűnő nevelésben részesült s 1829 óta részint névtelenül, részint Heiter Amália álnév alatt sok vígjátékot, családi drámát és operettet írt. Legtöbb darabját köztetszéssel fogadták s egynéhányát angol nyelvre is lefordították. Műveinek új teljes kiadását Waldmüller-Duboc rendezte sajtó alá, megjelentek 1873. hat kötetben.

4. A. Mária hercegnő, született 1782 ápril 26., I. (IV.) Ferdinand nápoly-sziciliai király és Karolina osztrák hercegnő házasságából, megh. 1866. A kitűnően nevelt hercegnőt 1809 nov. 25. Fülöp Lajos orleánsi herceg vette nőül Palermóban; férje ekkor száműzve volt Franciaországból és éppenséggel nem volt kilátás, hogy valaha a francia trónra juthasson. Midőn 1830-ban mégis trónra került, felesége lebilincselte az összes pártokat jótékonyságával és nemes lelkületével. A politikába nem avatkozott. A februáriusi forradalom kitörése után férjével együtt Angliába menekült, hol ez 1850-ben, A. pedig tizenhat évvel később a claremonti kastélyban meghalt. Házasságukból született: Nemours herceg (1814), Joinville (1818), Aumale (1822) és Montpensier herceg (1824, megh. 1890). Továbbá Klementina hercegnő (1817), ki 1843-ban Ágost szász-kóburg-góthai hercegnek lett neje (1881 jul. 26. óta özvegy). Ez utóbbi házasságból szül. 1861. febr. 26. Ferdinánd herceg, Bulgária jelenlegi fejedelme.

5. A., Görögország királynője, Ágost, oldenburgi nagyherceg leánya, szül. 1818 december 21-én, megh. 1875 máj. 20-án. Ottó görög királyhoz ment nőül 1836 nov. 22-én, s nagy befolyást gyakorolt Görögországban. De az ingadozó trónt még sem tudta megszilárdltani; a várva várt örökös sem született meg. Ottó elüzetése után (1862) Bambergben élt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is