Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amazonfolyó... ----

Magyar Magyar Német Német
Amazonfolyó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Amazonfolyó

(Amazonas, Maran`on), a földgömb egyik legnagyobb folyója Dél-Amerikában, melyet Tabatingáig Tunguragua és Maranon s ezentúl Rio Negroig Solimbes névvel is neveznek; vízterülete mintegy 7 millió km2, melynek nagyobb része Braziliára jut, a többi a szomszéd államokra: Főforrása Peruban van 10 30" D. sz. alatt, 4300 m. magasban mintegy 230 km. DK-re Limától a Lauricocha tóban a 4300 m. magas Pasco fensíkon. Kezdetben 220 kméter hosszú keskeny sziklavölgyön át halad ÉÉNy-i irányban számos zuhatagot alkotva. Ezután kiszélesedik a völgy 30 km.-nyire, de csak Jaen de Bracamorasnál lesz a folyó mely már 700 km. utat tesz meg s hajózható. Innen 250 km. hosszú ívet alkot ÉK. és K.. felé, 13 zuhatagban áttöri a keleti Cordillerákat, melyeknek legutolsó magaslata a Mansericheipongo, San Borja mellett a már 500 méter széles folyót hirtelen 50 méternyire szorítja. Rentemánál a folyó 1600 méter széles lesz s belép a tropikus Dél-Amerika rengeteg erdősíkságára, hol többé nincs természeti akadálya. Tabatingáig (200 méter) még perui területen van, ezentúl 3650 km. utat tesz meg Braziliában, hol végre 5000 km.-t meghaladó útja után az Atlanti-óceánba ömlik. Tabatingánál 2.5, Víllanováná1 3, Santaremen alul 15 s majd később 80 km. széles, valóságos tenger. A torkolat három főágra oszlik, melyek közt Caviana és Mexiana szigetek feküsznek; szélessége a Ponta do Norte-tól a Marajo szigeten levő Cabo do Magoariig 250 km.-nél nagyobb. Még a főtorkolat (Canal do Norte és Canal do Sul) előtt több ág, köztük a Tajipuru, válik ki délfelé hol a Tocantinssal egyesülve a Rio Para széles deltáját alkotja, melynek vizei szintén ÉK. felé a tengerbe ömlenek. Ez a torkolat azonban már nem az A.-é, hanem a Tocantins-Araguayaé, mert a tenger áramok egész Obidosig érnek. Az A. óriási édes víztömege a tenger-vizét apálykor 200 km. távolságra hajtja a parttól, sőt a tengeráramnak is új irányt ad. A két főtorkolat közt fekvő Marajo sziget 19,270 km2. Nevezetes, hogy az A. torkolatánál nincs valódi deltaképződés, sőt egyes apróbb szigeteket a folyó lassankint elsepert. Az A. óriási víztömege a torkolatnál 35,000 köbméter másodpercenkint.

Az A. mellékfolyóinak

száma meghaladja a 200-at, ezek közül 100 hajózható és 17 elsőrangú folyó 1500-3500 km. hoaszúságban. Hat mellékfolyója nagyobb, mint a Rajna, de még a két legnagyobb, a Rio Negro és Madeira sem képesek az A. folyáaának irányát megváltoztatni; beömlésük hatását csak a parton lehet észlelni. Sok mellékfolyó deltát alkot, midőn az A.-ba ömlik, mások ágakat hocsátanak ki, melyek a mellékfolyókba ömlenek, úgy hogy a folyók ágai és a szigetek olykor egész labirintust alkotnak, s például Santaremtől Obidosig caolnakon el lehet jutni úgy, hogy a főfolyót nem is kell érinteni. A legnagyobb ily módon alakult sziget,. a 14,300 km2-nyi Ilhados Tumpinambaranas a Madeira elágazásánál van. Nagy számmal vannak a partokon kisebbnagyobb tavak, melyek a kiáradás vizeit fogadják magukba. A nagyobb mellékfolyók jobbról: Huallaga, Ukajali, Javari, Jutaki, Jurna, Koari, Purusz, Madeira, Tapajoz, Xingu és Tocantins; balról: Santiago, Maron`a, Pastaza, Tigre, Napo, Putumajo, Kaketa vagy Japura, a Rio Negro, a Casszikiare és Rio Branco folyókkal, továbbá Jamunda, Trombetas, Paru és Jari. Mindezek a folyók, s maga a főfolyó is a tropikus égöv alá esnek, s így januártól márciusig a nagy esőzések alatt a főfolyó 10-15 méterrel emelkedik, s a víz az alacsony partokon át mértföldekre tengerré alakítja át a vidéket 120 napra, mely idő alatt az északról jövő folyók, s különösen a Rio Negro vize gyakran visszafolyik. Hat-nyolc hét múlva ismét előtünnek az iszappal bevont erdők és az elmenekült állatok visszatérnek. Óriási mennyiségű uszófát visznek a hullámok s új folyóágak és szigetek keletkeznek. A torkolatnál, különösen holdtöltekor, a tengeráram rohamosan tör be. Ezt a hajózásra rendkívül veszélyes tüneményt Pororoka néven ismerik; a hullám sekélyes helyeken 4.5 m. magas lesz, mély helyeken azonban csaknem elenyészik. A rohanó áram zugását 3-6 tengeri mértföldre meg lehet hallani.

A hajózás

az A. folyón, mivel mindenütt keleti légáramlatok uralkodók, felfelé igen könnyű, s a braziliai kormány 1867 óta egész a perui határig minden hajónak megengedte ezt. Vasutak és országutak épülnek, hogy a mellékfolyók zuhatagait megkerüljék s a kereskedelem a belföld minden részébe elhatoljon. Óriási mennyiségű áru vár még az elszállításra. A szűz talaj kávét, kakaót, cukrot és gyapotot bőven terem; a baromtenyésztés virágzó, s az Andokban óriási ásványtömeg van. Jelenleg azonban a népesség gyér volta miatt főkép csak erdei termékeket, halakat és vadállatokat szállítanak. Főkereskedelmi hely Para a Rio Para (Tocantins) torkolatánál, mely állandó összeköttetésben áll Newyorkkal és liverpoollal; itt a forgalom 1880-ban már 40 millió forint értékre emelkedett. Az A. vidékének ma még csak nagyjából ismert természeti kincseit négy egymással teljesen megkülönböztethető vidék szerint szokták osztályozni, de mindenütt tropikus gazdagságot és változatosságot találunk. Az állatvilág gazdag lepkékben és hernyókban, az emlős állatok közül csak a majom fordul elő rengeteg mennyiségben. Igen sok a vizi állat közt a delfin, kajmán és teknősbéka, melyek tojásaiból évenkint legalább 4,0 milliót szednek össze. Híres az óriás kígyó. A halfajok számát 2000-re teszik, és sehol sincs annyi hal, mint itt A legnagyobb hal az Arapiama vagy Piaruru (Arapaima gigas), mely 5 m. hosszú, s 250 kg. súlyú, és kereskedelmi cikk. Nevezetes, hogy a delfineken kívül más tengeri állatok is vannak az Amazonban.

Az A. folyó torkolatát 1500-ban Yanez Pinzon Vince, forrását 1535-ben a spanyolok fedezték fel. Első nagyobb utazó volt rajta Orellana Ferenc (1540-41), kinek elbeszélése alapján keletkezett az Eldoradó ország regéje, s a női harcosok országáról szóló hírek. Ezek alapján kapta valószínűleg az A. mai nevét. Legjelentékenyebb volt az amerikai Egyesült-Államok részéről Herudon s Gibbon vezetése alatt kiküldött expedició kutatása (1850-52). s Agassiz tanulmányútja (1865) a braziliai kormány megbízásából. Régebben a jezsuita misszionáriusok is sokat tettek az A. megismertetésére, s újabban nagy irodalom keletkezett e tárgyról, mely azonban még ma sem kimerítő. Jelenleg Pratt A. E. utazó. Teed társaságában. kutat. (Földrajzi Közlemények 1892. 381. lap.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is