(malájul: Ambun), a
Molukki-szigetek egyike Hátsó-India mellett. 1866 óta A. hollandi kormányzóság
székhelye, melyhez még Haruku, Szaparua, Nussza Laut, Buru, Manipa, Kelang,
Bonoa, Amblau, Ceram szigetek és a Banda szigetcsoport tartoznak (48.016 km2,
250,593 lakos, nagyrészök benszülött; másfélezer európai is), amelyeket
nagyobbára egészen hegyek takarnak. A. sziget maga 683 km2. 31,610
lak., ezekből egyharmad mohammedánus, a többi protestáns. Két félszigetből áll:
a nagyobb északit, Hitut, a kisebb délitől, Leitimortól, nagy és csodálatos
tiszta vizű öböl választja el s csak egy keskeny, homokos, alig 1 m. magas
Baguela nevű földszoros köti össze. A. sziget hegyes (legmagasabb csúcsa a
Szalhutu 1221 m.) s partjai többnyire igen meredekek. Vulkán nincs rajta, de
földrengések gyakoriak s néha igen pusztítók. Éghajlata a legjobbak közé
tartozik a hátsóindiai szigeteken, évi középhőmérséklet 26.3 C.°, februárban,
midőn a legnagyobb meleg van, 27.2 C.°, juliusban, a leghűvösebb hónapban, 25.2
C.° Flórája igen szép és gazdag, erdőiben hatalmas pálmafák, szegfűbors
(Caryophyllus aromaticus) és muszkátdió tenyésznek. A szegfűborstermés 1873-ig
a kormány monopóliuma volt. Az emlősállatok közt leggyakoribb a denevér, egy
szarvas-faj és a menyét; az erszényesek csoportja is képviselve van. Tengerében
igen sok a hal, de különösen híresek a gyönyörü kagylók, talán a legszebbek az
egész föld kerekségen. A. szigetet a XV. században a portugálok foglalták el,
de 1605-ben a hollandok kezére jutott, kik ide tették át keletindiai
birtokaiknak székhelyét, egész 1619-ig, amidőn Bataviába helyezték át. Az
angolok 1796--1801 és 1810--16 közt ideiglenes urai voltak. - A. város Leitimor
északi részén a sziget fővárosa 9,000 lak., jó kikötővel, több iskolával; van
árvaháza és kórháza is s Fort Victoria nevű erődje. A házak a földrengések
miatt földszintesek, fából vagy bambuszból épültek. A kormányzó a városon kívül
fekvő Batu Gadsah (elefánthegy) nevű magaslaton lakik.
Forrás: Pallas Nagylexikon