Amboina

(malájul: Ambun), a Molukki-szigetek egyike Hátsó-India mellett. 1866 óta A. hollandi kormányzóság székhelye, melyhez még Haruku, Szaparua, Nussza Laut, Buru, Manipa, Kelang, Bonoa, Amblau, Ceram szigetek és a Banda szigetcsoport tartoznak (48.016 km², 250,593 lakos, nagyrészök benszülött; másfélezer európai is), amelyeket nagyobbára egészen hegyek takarnak. A. sziget maga 683 km². 31,610 lak., ezekből egyharmad mohammedánus, a többi protestáns. Két félszigetből áll: a nagyobb északit, Hitut, a kisebb délitől, Leitimortól, nagy és csodálatos tiszta vizű öböl választja el s csak egy keskeny, homokos, alig 1 m. magas Baguela nevű földszoros köti össze. A. sziget hegyes (legmagasabb csúcsa a Szalhutu 1221 m.) s partjai többnyire igen meredekek. Vulkán nincs rajta, de földrengések gyakoriak s néha igen pusztítók. Éghajlata a legjobbak közé tartozik a hátsóindiai szigeteken, évi középhőmérséklet 26.3 C.°, februárban, midőn a legnagyobb meleg van, 27.2 C.°, juliusban, a leghűvösebb hónapban, 25.2 C.° Flórája igen szép és gazdag, erdőiben hatalmas pálmafák, szegfűbors (Caryophyllus aromaticus) és muszkátdió tenyésznek. A szegfűborstermés 1873-ig a kormány monopóliuma volt. Az emlősállatok közt leggyakoribb a denevér, egy szarvas-faj és a menyét; az erszényesek csoportja is képviselve van. Tengerében igen sok a hal, de különösen híresek a gyönyörü kagylók, talán a legszebbek az egész föld kerekségen. A. szigetet a XV. században a portugálok foglalták el, de 1605-ben a hollandok kezére jutott, kik ide tették át keletindiai birtokaiknak székhelyét, egész 1619-ig, amidőn Bataviába helyezték át. Az angolok 1796--1801 és 1810--16 közt ideiglenes urai voltak. - A. város Leitimor északi részén a sziget fővárosa 9,000 lak., jó kikötővel, több iskolával; van árvaháza és kórháza is s Fort Victoria nevű erődje. A házak a földrengések miatt földszintesek, fából vagy bambuszból épültek. A kormányzó a városon kívül fekvő Batu Gadsah (elefánthegy) nevű magaslaton lakik.

Forrás: Pallas Nagylexikon