Ambrus

1. István, hittudor, tanulmányi felügyető és hittanár az egri érseki papnevelő intézetben, szül. 1860-ban, pappá szentelték 1882-ben, Kis-Várdán volt káplán egy évig, azután Egerbe hívták tanárnak. Munkái: 1. Az új szövetségi szt. könyvek kánoni története. Hittudori értekezés. Eger, 1886. 2. A szocializmus. Eger, 1889.

2. A. Zoltán, hírlapíró, esztetikus, a Petőfi társaság tagja, a nemzeti színház drámabírálója és a magyar földhitelintézet tisztviselője, szül. Debrecenben 1861 febr. 22. Középiskoláit 18691877. Nagy-Károlyban és Budapesten elvégezvén, 1877-1881. jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány s már 1885-1886-ban a párisi Collége de Franceban és a Sorbonneban francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Írt könyv- ismertetéseket és bírálatokat a Fővárosi Lapokba (1879-82); irodalmi tárgyú cikkeket az Egyetértésbe s a Budapesti Hírlapba (1883-84); párisi tárcaleveleket a Nemzetbe (1885), tárcacikkeket az Ország-Világba (1886-87) és színházi tárcákat a Pesti Naplóba (1888-1889). Dolgozott még a Budapesti Szemlébe (1884, 89), Szana Koszorújába, Keszler Harmoniájába, a Magyar Szalonba és a Vasárnapi Újságba. Jelenleg is rendes munkása a hírlapirodalomnak, irodalmi cikkírója. a Hétnek. színházi kritikusa a Magyar Hírlapnak. Írt egy Midás király c. két kötetes regényt, mely a Magyar Hirlap-ban jelent meg, és számos novellát, azonkívül lefordította Grillparzer-től Medeát, Sardou-tól Az agglények-et, Malot-tól Ma-richette-t és Cherbulieztól a Holdenis Meta című regényt (az Egyetemes Regénytárban 2. köt.,. Budapest 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon