Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amerikai Eg... ----

Magyar Magyar Német Német
Amerikai Eg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Amerikai Egyesült Államok oktatásügye

Az Egyesült Államok 50 áll.-ra és egyéb területekre (főleg szigetekre) oszlik. Lakosainak száma 257 900 000 (1995). A népesség növekedési üteme ugyan csökkent a hatvanas évek óta, de még mindig 10% körül van (1989). Ennek nagy részét az elsősorban Latin-Amerikából és Ázsiából bevándorlók adják. Az urbanizáció magas fokú, 1990-ben már a lakosság majdnem 80%-a élt városokban. Az egy főre jutó GDP: 25 750 USD (1994). 1989-ben a népesség 78%-a fehér, 11%-a fekete és 7,7%-a spanyol anyanyelvű (hispanic) volt. A 25 éves v. idősebb amerikai fehér lakosság 80%-a 1989-ben ált. 12 évet v. még többet járt isk.-ba, a feketéknél ez az arány csak 67%. Az aktív lakosság 1989-ben átlagosan 12,8 évet járt isk.-ba. 1989-ben a 18 éven aluliak 19%-a élt a szegénységi küszöb alatt, majdnem minden második fekete és harmadik spanyol gyerek nyomorban él. Az oktatás rendkívül decentralizált az Egyesült Államokban, szinte ahány áll., annyiféle isk.-rendszer. A szöv.-i kormányzat nem ellenőrzi v. finanszírozza az isk.-kat, ez elsősorban az áll.-ok és azokon belül is a helyi közösségek ügye. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy a szöv.-i kormánynak semmilyen szerepe sincs az okt.-ügyben. Egyfajta kiegyensúlyozó szerepet tölt be, megpróbálja enyhíteni az isk.-k közti pénzügyi aránytalanságokat különböző támogatásokkal. Mind az 50 áll. felel a saját okt.-i rendszeréért, de az isk.-körzetek feletti közvetlen felügyeletet a leggyakrabban az ún. helyi választott isk.-tanácsok látják el. 1990-91-ben 15 358 isk.-körzet volt az USA-ban és mindegyik rendelkezett isk.-tanáccsal. Az áll. isk.-k mellett sok a magánisk. is, 1987-ben 26 800 magánisk. volt, ebből 17 800 volt ált. isk., 2400 középisk. és 7300 vegyes (ált. és közép-) isk. Minden áll.-ban ingyenes és kötelező az oktatás. A legtöbb helyen ez 6 éves kortól 16 éves korig tart, de vannak eltérések, néha még egy áll.-on belül is. - 1965 és 1989 között az óv. előtti programokba beíratott 3-5 éves gyerekek száma 27%-ról 55%-ra nőtt. Az óv.-kba viszont szinte teljes a beisk.-zás. Az óv.-k (bár itt is vannak eltérések) leginkább az ötévesek számára nyújtanak egyéves isk.-előkészítő programot. Az alapfokú képzés tipikusan 6 éves korban kezdődik és 11 éves korig tart. Kivételt azok az isk.-körzetek jelentenek, ahol létezik az ún. köztes isk. (middle school) rendszere. Ezekbe az isk.-kba a gyerekek 10 és 13 éves koruk között járnak. Hatéves korára az amerikai gyerekek 99,78%-a megkezdi tanulmányait. Némely isk.-körzetben a középfokú képzést két-három éves szakaszra, alsó és felső középfokú isk.-kra osztják (junior és senior high schools). Más helyeken a hatéves középfokú oktatás egységes, mind a két szintet tartalmazza. A köztes isk.-ból pedig három, ill. négyéves középisk.-kba lehet menni. A 12 oszt. elvégzése után jut valaki középisk.-i bizonyítványhoz. Az amerikai középisk., ellentétben az európai középisk.-val, nem szelektív, nem specializált. Inkább tekinthető az ált. isk. meghosszabbításának, mint az egy.-re, ill. a munkaerőpiacra felkészítő okt.-i intézménynek. A 16-17 évesek 6%-a morzsolódik le évente. 1990-91-ben a korosztály 94%-a kezdte el a 12. évf.-ot, de csak a koroszt. 74%-a végezte el, egyötödük végzettség nélkül hagyta ott az isk.-t A felsőfokú képzés háromféle intézményt ölel magába: a közösségi főisk.-kat (junior v. community college ), technikumokat és a főisk.-kat, egy.-eket. Az első két típus elsősorban kiegészítő végzettséget adó két-három éves specializált programokat nyújt, míg az egy.-ek négy évf.-osak és egy diplomát nyújtanak. Bizonyos helyeken ezeket a szinteket integrálták, így az átjárás könnyebb köztük. A felsőokt. a II. vh. után kezdett el dinamikusan bővülni. 1989-ben 13,8 millió hallgató volt a felsőokt.-ban. A speciális oktatás területén a szövetségi kormányzat aktívabb a szokásosnál. 1975-ben tv.-t (Education for All Handicapped Children Act, 1975) alkottak arról, hogy a fogyatékos gyerekeket, ahol csak lehet, a normál oszt.-okban a nem fogyatékos gyerekekkel együtt kell oktatni. A speciális okt.-ban részt vevő tanulók száma gyorsan növekedett, 1990-ben az áll. isk.-k tanulóinak 11%-át tették ki. Ez a növekedés annak tudható be, hogy a tanulási zavarokkal küszködő (pl. diszlexiás v. kommunikációs zavarokkal küzdő), egyébként testileg és szellemileg ép gyerekeket is speciális okt.-ban részesítik. A szöv.-i kormányzat szerepe a szakképzésben az 1963-as szakképzési tv.-nyel erősödött meg. A hatvanas és hetvenes években az áll.-ok szöv.-i pénzekhez juthattak a szakképzés terén. A nyolcvanas évektől kezdve ezek feltétele megszigorodott, s csak azok a programok juthatnak támogatáshoz, amelyeknek a hatékonysága kellőképpen bizonyított. Az Egyesült Államokban a középisk. egységes, nincsenek az európaihoz hasonló szakképző isk.-k. A diákok differenciálását a középisk.-n belül oldják meg. A tananyag szerint háromféle irányultság létezik, az egyik egy.-re felkészítő jellegű, a másik inkább szakképzési orientáltságú, a harmadik pedig egy alacsonyabb szintű elméleti irány, amely kevésbé elterjedt. A középisk.-i szakképzési programokat elsősorban az áll. középisk.-k nyújtják. Ezek a programok lehetnek ált.-abb jellegűek és specializáltak is, többségükben gyakorlati fakultáció jellegűek (autóvezetés, háztartási ismeretek, vállalkozói ismeretek). 1984-ben a 16 éves diákok 57%-a vett részt ilyen programokban. A szakképző programokra a nyolcvanas évektől kezdve egyre inkább a hátrányosabb helyzetű tanulók jártak, akik a középisk. után nem tanultak tovább. Így egyre nagyobb lett a szakadék az akad.-i jellegű kurzusokat választó, jobb helyzetben lévő és a szakképzési jellegű kurzusokat választó hátrányosabb helyzetben lévő diákok közt. A szakképzés zömét term.-esen a magánipar végzi. 1986-ban 30 milliárd USD-t költöttek a szakképzési programokra, 37 millió dolgozó vett részt benne. Ezen kívül nagy a posztszekonderi képzés szerepe is, 1987-ben majdnem 9000 ilyen, javarészt magán felsőfokú intézményt tartottak nyilván, amelyek (főleg az üzleti ismereteket felölelő) szakképzéssel is foglalkoztak. Ez a másik terület, ahol a szöv.-i kormányzat a hatvanas évektől kezdve aktívabb. Az 1965-ös felnőttképzési tv. szorosabbra fűzte az áll.-ok és a szöv.-i kormányzat közötti kapcsolatot. Célja elsősorban az volt, hogy a felnőttek angol nyelvtudását fejlessze, és ellássa őket a munkaerőpiacon szükséges alapvető ismeretekkel, készségekkel. Az 1991-es országos írni-olvasni tudás tv.-e foglalja keretbe a felnőttoktatást. Az alternatív isk.-k garmadája nyújt a tradicionális isk.-k ped.-jától eltérő módszereket, segítve a gyengén teljesítőket v. éppen a lemorzsolódókat visszajutni az isk.-ba ("falak nélküli isk.", "isk. az isk.-n belül", multikulturális isk.). - Az USA-ban nincsen közp.-i oktatási hatóság. A szöv.-i kormányzat, az áll.-ok és a helyi kormányzatok közösen felelősek az isk.-rendszer irányításáért. A szöv.-i kormányzat csak 1979-ben állította vissza az annak idején 1867-ben felállított, de később a különböző min.-okba beolvadt Oktatási Min.-ot. Az Egyesült Államok 1992-ben a GNP 5,3%-át költötte oktatásra. Az egy tanulóra eső kiadások 1950 és 1986 között megháromszorozódtak. 1991-ben az egy tanulóra eső kiadások az alapfokú okt.-ban 4920 USD-ra rúgtak, míg ez a középfokon 6291 USD volt. Ezzel a fejlett országok sorában az első helyet foglalja el az USA. Mindazonáltal az amerikai gazdaságpol.-i int. elemzései szerint, megfelelő kiigazítások tétele után a kötelező oktatásra költött összegeket illetően az USA 16 fejlett ipari ország közül csak a 14. helyet foglalja el. A finanszírozás forrásai a következő arányban oszlottak meg a nyolcvanas évek végén: 44% a helyi kormányzatoktól, 50% az áll.-ok kormányzataitól és 6% a szöv.-i kormányzattól eredt. Ez tendenciáiban az elmúlt évekhez viszonyítva azt jelenti, hogy csökkent mind a helyi, mind a szöv.-i kormányzati finanszírozás aránya, míg az áll.-ok szerepe a finanszírozásban nőni látszik. Az isk.-körzetek helyi adókat vetnek ki, ez az alapvető bevétel az isk.-k számára. Ez a gyakorlat viszont nagy egyenlőtlenségeket szülhet a szegényebb és a gazdagabb környékeken fekvő isk.-k közt. Minden áll.-ban mások a feltételei annak, hogy valaki tanár lehessen, de a főisk.-i diplomát mindenütt megkövetelik. A tanári besorolás a végzettség szintje (főisk. v. egy.) és a gyakorlat függvényében változik. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején jelentkező recesszió csökkentette a tanári bérek vásárlóerejét, és a ped.-i pálya kevésbé vonzóvá vált. Ezt felismerve a nyolcvanas évek során tetemesen növelték a béreket, jellemző módon az oktatásra fordított nagyobb összegek miatt a nyolcvanas éveket az "oktatás évtizedének" is hívták. Az USA-ban nincsen egységes ttv. v. tkv. A ttv.-kért hagyományosan az áll.-ok felelősek, és azok ezt a felelősséget gyakran továbbadják az isk.-körzeteknek, sőt az egyes isk.-knak. Term.-esen, mint mindenben, itt is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók. Némely áll.-ban nagy a tananyag feletti kontroll, máshol ezen a területen a helyi közösségek nagy szabadsággal rendelkeznek. A tkv.-ek piacának 80%-át 7 kiadó uralja. A tkv.-engedélyező tanácsok, amelyek működhetnek az áll.-ok v. akár a helyi isk.-körzetek szintjén, ötévenként állítják össze az elfogadott tkv.-ek listáját, és a tanárok ezekből válogathatnak. 28 áll.-ban viszont nincsen tkv.-engedélyeztető pol., itt a tanárok és az isk.-k saját belátásuk szerint választhatnak tkv.-et. Nincsen érettségi jellegű vizsga a középfok végén, a diákok évf.-ról évf.-ra való haladását a helyi isk.-körzetek különböző pol.-ja határozza meg. A nyolcvanas évek során nagy port kavart fel a diákok csökkenő tanulmányi teljesítménye. A tanulmányi teljesítményeket mérő országos bizottság 1983-as "Egy veszélyeztetett nemzet" (Nation at Risk) című jelentése kavarta a legnagyobb vihart. A jelentés elsősorban az amerikai diákok nemzetközi összehasonlításban gyenge eredményeit ostorozta, de a nagyvárosi isk.-k magas lemorzsolódási aránya is aggodalmat keltett. 1990-ben az elnök és a kormányzók hat célt tűztek ki 2000-re az oktatás terén (=> Amerika 2000), többek közt azt, hogy a középisk.-t az ott tanulók 90%-a sikeresen befejezi, hogy a 4., 8. és 12. évf.-on a diákok tanúbizonyságot tesznek felkészültségükről az angol nyelv, a matematika, a reáltud.-ok, a tört. és a földrajz terén. A kilencvenes években sok probléma halmozódott fel az amerikai oktatásban. Ilyen a faji szegregáció kérdése, a kábítószer-fogyasztás, az erőszak terjedése a nagyvárosi isk.-kban, az egyenlőségre és a hatékonyságra való törekvés egymásnak feszülése, amely gyakran odavezet, hogy a magán- és az áll. isk.-k között megnő a színvonalbeli különbség. A megoldást viszont nem az áll.-i (szöv.-i) beavatkozásban látják, hiszen ennek nincsenek is mély gyökerei, hanem a helyi közösségek megújuló és megújító erejében, valamint a szabad isk.-választás és a piac érvényesülésében. A tanulmányi teljesítmények értékelésére 1969-től kezdve országos programot hoztak létre (National Assessment of Educational Progress - NAEP), amelynek során kétévente, különböző évjáratokban gyűjtik és értékelik az amerikai diákok tanulmányi teljesítményét a különböző, a pol. érdeklődésére éppen számot tartó tantárgyak terén. 1990-ben 50%-kal megemelték a program költségvetését, amely mögött egyrészt az a szándék is áll, hogy e programból esetleg egy országos vizsgarendszert fejlesszenek ki. Az oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó szövetségi hivatal (Office of Educational Research and Improvement - OERI) alá tartozik az Orsz. Oktatásstatisztikai Közp., a Kutatási Iroda, a Fejlesztő Iroda és a Könyvtárprogramok Irodája. Az okt.-ügyi kutatások középpontjában elsősorban a tanárképzés, a posztszekonderi oktatás, az oktatási technológiák állnak. A fejlesztő iroda feladata elsősorban az, hogy elősegítse a tanárok, isk.-irányítók gyakorlati munkáját, megismertesse őket a legújabb tanítási és irányítási technikákkal. - Ir. Darvas P.: Egyenlőség, szabadság és hatékonyság az amerikai oktatáspolitikában. Társadalomkutatás, 1989. 4. 75-82.; Chubb, John E.-Moe, Terry M.: Politics, markets and America"s schools. Washington, 1990.; Education at a glance. Párizs, 1993.; Romsics G.: Esélyegyenlőség és/vagy egyéniségkultusz: gondolatok az amerikai oktatási rendszerről. Iskolakultúra, 1995. 11-12. 59-63. Az oktatási intézmények, a tanulók és a tanárok száma (1990.).

Lannert Judit

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is