Amidek

és aminek. Az ammoniában (H₃N), a hidrogének különféle más gyökökkel helyettesíthetők; ha a hidrogént 1 vegyértékű alkohol gyökkel helyettesítjük, a monaminek keletkeznek és pedig aszerint, amint 1, 2, 3 hidrogént helyettesítünk, I., II. v. III.- rendű aminek.

Az aminek kémiai sajátságaikra nézve nagyon megegyeznek az ammoniával; a metilamin fizikai sajátságaira nézve is nagyon hasonló hozzá; ugyanis gázalakú s vízben könnyen oldódik, az ammoniára emlékeztető, de annál kellemetlenebb szagú. Valamennyien erős bázisok, még az ammoniánál is erősebbek és azt vegyületeiből kiűzik. Az ammoniához hasonlóan a savakkal közvetlenül egyesülnek, sókat képezve. Az ammoniában a hidrogén helyét savgyökkel helyettesítve az amidek keletkeznek, melyek szintén lehetnek I., II. III.- rendüek. Elsőrendű amid p. az acetamid. A zsírsavak amidjai közönséges hőmérséken szilárd testek, amelyek borszeszben és éterben oldhatók. Az I.-rendű amidek csak erős savakkal képeznek sókat, mert az amineknél sokkal gyengébb bázisok, hiszen az ammoniába belépő savgyök, annak bázisos sajátságait csökkenti, mig az alkohol-gyök fokozza. A II.-rendű amidek gyenge savi, a III.-rendűek erősebb savi természetű vegyületek.

Forrás: Pallas Nagylexikon