Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amiloid elf... ----

Magyar Magyar Német Német
Amiloid elf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Amiloid elfajulás

oly elfajulási kórfolyamat, melynél a szervek sajátságosan áttetszőkké, szalonnaszerűekké lesznek és elkeményednek, a friss szövet vékonyabb szeletjei viaszszerűen fénylenek. Innen a szalonnaszerű vagy viaszszerű elfajulás elnevezése is. A megbetegedett szervekben üvegszerű, teljesen egynemű, erősen fénytörő anyag rakódik le, melyet Virchow nitrogén-mentesnek, az amilumhoz közelállónak tartott, mert úgy találta, hogy a jóddal az amilumhoz némileg hasonló magatartást mutat s azért nevezte el az anyagot amiloidnak. Később azonban kiderült, hogy nitrogéntartalmú fehérje-anyag. Főleg az apró véredényekben képződik, illetőleg rakódik le, s mert jóddal mahagoni pirossá, borpirossá, metilviolával élénk rubinpirossá lesz, holott ezek az ép szöveteket szalmasárgára, illetőleg kékre festik: legkisebb mennyiségben is felismerhető mikroszkóppal. A megvastagodott véredények űrtere megszűkül, a szövetek kevesebb vért kapnak s végre zsírosan elfajulhatnak. Az A. anyag úgy az erős vegyszereknek, mint a rothadásnak is ellentáll; nem oldódik, nem szívódik fel, s azért hol kiképződött, fekve is marad, s a bántalom nem gyógyítható, kivéve a szem kötőhártyáján, hol a beszűrődött részletek kivághatók. Főleg általános, kimerítő betegségek, kachexiák kíséretében fejlődik ki, így tüdő- és csontgümősödésnél, szifilisznél, régi genyedéseknél (főleg csontokban), fehérvérűségnél (leukemia), míg a rák kiséretében ritkán. A szervek között főleg a lép, máj, vesék, nyirkmirigyek és belek nyálkahártyáján mutatkozik. Magában a vérben az A. nem mutatható ki, lehet, hogy az anyag, melyből az A. képződik, vagy a vérből v. a szövetelemek protoplazmájából származik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is