Ammon
Kristóf Frigyes, német prof.
teologus, szül. Baireuthban 1766 jan. 16., megh. Drezdában 1850 máj. 21.
Erlangenben tanult s ugyanitt 1789-ben a filozofia, 1790-ben a teologia tanára
lett. Ilyen minőségben 1794-ben Göttingába ment, de már 1804-ben ismét
visszatért Erlangenbe. 1813-ban mint udvari főprédikátort és egyházi
főtanácsost Drezdába hívták, ahol 1831-ben a vallás- és közoktatási
minisztérium tagja, titkos egyházi tanácsos és az egyházi főtanács alelnöke
lett. A «Bibliai teologia tervezete» (2. kiad., Götting. 1801-1802, 3 köt.)
című művében a történelmi-kritikai racionálizmus híve s úgy dogmatikus
tankönyvében («Summa theologiae christianae», Erl. 1803; 4. kiad., Lipcse
1830), valamint a «Keresztény erkölcstan kézikönyve» (2. kiad., Lipcse 1838, 3
köt.) című munkájában a Kant-féle filozofiai álláspontra helyezkedik. Drezdába
való átköltözése után azonban épp az ellenkező áramlathoz csatlakozik, amiért
őt aztán Schleiermacher hevesen meg is támadta. 1830 óta (a «Summa» 4.
kiadásban) ismét korábbi irányának hódolva, írta ily értelemben: «A
kereszténység fejlődése világvallássá», «A valódi és s hamis ortodoxia» és
«Jézus élettörténete» című munkáit.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|