Ammonitok
ammonidák, ammonoideák, ásatag
állatok, a fejlábúak (Kefalopoda) egyik kihalt rendje. Csupán héjaik és
kőmagvaik ismeretesek. A többnyire tányéralakú s egy síkba csavarodott héj
belseje kamarákra osztott, melyeket az ú. n. szifó köt össze s ezek a légzőkamarák,
maga az állat csak az utolsó kamarában lakott (lakókamara). Legsajátságosabb a
választófalak (septa) és a héj érintkezési vonala az ú. n. varratvonal
(sutura), melyek öblöket (loba) és nyergeket (sella) képeznek. Régebben Buch
után a varratvonal (Lobenlinie) minémüsége szerint felosztattak: Goniatitesek-
(ép varratvonallal), Ceratitesek- (csipkés varratvonallal) és Ammonitesekre
(faalakulag elágazó varratvonallal). Újabban Branco elmélete értelmében az
ébrényi kamara szerint felosztatnak két nagy csoportra, ú. m. latiselláták- s
angustisellátákra. Mojsisovics pedig a héj külső díszítése szerint
csoportosítja az A.-at. A paleozoos, de kivált a mezozoos korszakra a
legfontosabb vezérkövületek. A legfontosabb nemek a következők: Acanthoceras
(Felső-Kréta), Aegaceras (Középső-Liasz), Amaltheus (Alsó-Liasz), Arcestes
(Felső-Triasz), Arietites (A.-Liasz), Aspidoceras (F.-Jura), Baculites (egyenes
pálcaalaku; Felső-Kréta), Balatonites (Triasz), Ceratites (Triasz) Clymenia
(kizárólagos alakja a Felső-Dévonnak), Grioceras (A.-Kréta), Hamites
(A.-Kréta), Haploceras (F.-Jura s Alsó-Kréta), Harpaces (F.- Liasz), Hildocoros
(F.-Jura), Hoplites (Kréta), Lytoceras (A.-Liasz-Kréta), Olcostephanus (F.
Jura), Oppelia (F.-Jura), Perisphinctes (F.-Jura), Phylloceros (Jura),
Scaphites (Kréta), Trachyceros (Triasz), Turrilites (Kréta).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|