Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Amphioxus l... ----

Magyar Magyar Német Német
Amphioxus l... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Amphioxus lanceolatus

Yarr. (Branchiostoma lubricum Costa, állat), a gerincesek, csőszívűek (Leptocardii) legalsó osztályának a képviselője. Körülbelül 5-6 cm. hosszú, oldalt összenyomott, mindkét végén hegyesedő, halványsárga színű, féregidomú teste van, amiért lándsahalnak is nevezik. Koponyája, csigolyái, páros végtagjai nincsenek; ehelyett azonban a test egész hosszában a háti részen gerinchúr (chorda dorsalis) húzódik, vagyis belváza hasonlóan van kifejlődve, mint a valódi gerinceseknél embriói állapotban. Páratlan, sugár nélkül maradt háti uszója van, mely észrevétlenül a lándsaalaku farki úszóban folytatódik. Izomzata hasonló tagoltságú mint a halaké, azaz az oldalizmok a test két oldalán már kívülről is látható harántszelvényekre (myomera) vannak felosztva. A gerinchúr felett az egyszerű gerincvelő található, minden agy- és zsigerducrendszer nélkül. A test mellső végén páratlan szemfoltja és egy aszimmetrikus szaglógödre van. Hallási szerve ismeretlen. A hasi oldalon fekvő, állkapacstalan, csillós szegélyű szája a tág garatüregbe vezet, melyben találhatók egyszersmind a kopoltyúk is. Bélcsöve egyenes lefutású, izomrétege tökéletlen, belső felületét csillangós sejtek borítják és külön oldaltfekvő, aszimmetrikus alfeli nyitással végződik. A bélcső mellső részével összefüggő vakbélszerű függelék a máját képviseli. Vére színtelen. Szíve egy, a hasi oldalon lefutó csövet formál, amiért az osztályt csőszívűeknek, (Leptocardii) nevezik. Veséi nincsenek. Külön ivaru. Az ivarszervek mindkét nemnél egyformák, a heréknek és a petefészeknek külön kivezetői nincsenek; az ivaritermékek a hasüregbe esnek és a garatüregen keresztül a szájon át ürülnek ki. Sziktelen petéi kicsinyek, tökéletes barázdálódók. A gasztrula betüremlés után jön létre. Átalakulók; álcáik eleinte csillangós gasztrulához hasonlók. Az Európai (Középtenger, Atlanti óceán) és délamerikai tengerpartokon a homokban él; melybe egészen szájáig beássa magát. Igen szívós életű. Rokona az Amphioxus(Epigonichthys Peter) Cultellus Pet., melynek szélesebb háti úszója és középállásu, szimmetrikus alfeli úszója van, de farki úszója nincs. Ausztrália partvidékein található.

Az A. rendszertani helyzete igen soká nem volt tisztázva. Felfedezője Pallas csupasz csigának (Limax lanceolatus Pall.) tartotta, csak behatóbb vizsgálatok után derült ki, hogy tulajdonképen olyam embriói belvázzal bír, amelyhez viszonyítva az egyes szervek épp úgy helyezkednek el, mint a többi gerinceseknél; de másrészt fejlődését, kopoltyús garatüregét és színtelen vérét tekintve, az ascidákkal rokon; épp azért a gerincesek olyan ős alakjának tekinthető, mely összekötő kapocs a gerinces és a gerinctelen állatok közt, és amelyből folytonos tökéletesbülés folytán fejlődtek a felsőbbrendü gerincesek. Valószínű, hogy azelőtt több faj élt, de ezek kihaltak és maradványaik testök puhaságánál fogva nem maradhattak fenn a búvárok egy része degenerálódott halnak tekintve a halakhoz sorolja, ismét mások a zsákállatokkal együtt az u. n. ősgerincesek (Provertebrata) külön állatkörébe osztják be.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is