Ampulla
v. Ampolna (lat.), palack vagy
kanna agyagból v. üvegből.
Ha palack, akkor
teste gömbalakú, nyaka hosszú. A régiek ilyen edényben hordták magukkal az
italt. A vértanú-ampolnák a katakombákban fordulnak elő, szintén agyagból v.
üvegből vannak, a fenekükön látható vörös üledékről azt tartják, hogy a
vértanuk vérének maradványa, lehet azonban, hogy vörös bornak a csapadéka. A
mise-ampolnák, egy pár kanna fémből vagy üvegből, s mosdó medencéűl szolgáló
mélyebb vagy laposabb tálcán állanak. Régebben szokás volt az egyiket V
(vinum), a másikat A (aqua) betűvel megjelölni. Történelmileg nevezetes a szent
A. (ampulla Rhemensis, la sainte ampoulle), melyet Reimsban, szent Remigius
kolostorában őriztek. Ezt az A.-t Hincmarus, reimsi érsek elbeszélése szerint
496-ban, midőn a pap Klodvig frank király kereszteléséhez a szentelt olajat a
nagy néptömegen át a keresztelő kúthoz nem vihette, Remigius, püspök
könyörgésére egy fehér angyal hozta, krizmával telve. Franciaország valamennyi
királyát, IV. Henrik kivételével, ennek olajával kenték föl. A forradalom
alatt, 1794-ben, ezt az ereklyét is szétzúzták, de azután ismét összeállították
annyira, hogy 1825-ben, X. Károly koronázása alkalmával használhatták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|