Amsterdam

a Németalföldek (Hollandia) fő- (de nem szék-) városa, Észak-Hollandia főhelye, az Y-nek, a Zuider-tenger délkeleti öblének déli partján, 406,000 lak. A. félkörben épült a tenger vize mellett, az Amstel folyó ágaitól alkotott mintegy 90 szigeten; a házak cölöpökön állanak, téglából készültek; régi bástyák helyét boulevard-ok foglalják el; vízzel a várost a Haarlem mellékéről jövő vízvezeték látja el. Európa egyéb nagy városait tekintve A.-nak kevés a nagyobbszerű épülete; jelentékenyebbek: a XVII. századból való palota (het Paleis), amely 1808-ig volt városháza és az új városháza, az igazságügyi palota, a börze, az új templom (a XV. századból), amely magában foglalja Ruyter tengernagy mauzóleumát. Jelentékeny építmények: a dockok, az ültetvény (Plantaadje), egy fákkal beültetett nagy tér, melynek egy része a botanikus és az állatkert; a királyi, a Hoop s a Fodor-múzeum gazdag képgyűjteményekkel. A tudományos, művészeti, gazdasági, jótékonysági intézetek és társulatok száma nagy; legfontosabbak; a kir. tud. akadémia, a művészetek kir. akadémiája és az alsóbb osztályok erkölcsi nevelését célzó (1784-ből való) egyesűlet. A várost 12 polgármester és 36 tagu városi tanács kormányozza. Bár A. kivált kereskedőváros, ipara is jelentékeny; foglalkozik főképen vászon-, pamut és selyemszövéssel, selyemfonással, porcellánkészítéssel, vasolvasztással, cukorfinomítással, dohánygyártással, vegyi szereknek előállításával, kötél- és szeszgyártással, ékszerek készítésével; a gyémántköszörülés régi hírű. A kereskedelmi forgalom rendkívül nagy, évenkint 2000-2500 hajó jő és megy. Európa északi árúira nézve A. egyike a legfontosabb piacoknak; legélénkebb összeköttetésben Londonnal áll. A Heldernél végződő Északcsatorna (78 km. hosszú) és az északkeletnek vezető új csatorna a forgalom emeléséhez nagyban hozzájárultak. A. a helyén a XII. században állott Amstel várából keletkezett. Első ura Gilbert volt; 1340-ben kapott városi jogokat, 1482-ben várfalakat. Gyors fölvirágzása 1578. kezdődött, midőn a genfi szövetséghez csatlakozott. A napoleoni uralom alatt Hollandia királyság fővárosa volt. Most a « főváros» csak címe; Hollandia királyának és kormányának székhelye Hága (Le Hague). (V. ö. Commelin, Beschrijving der stadt Amsterdam 1693-94, 2 köt.; Van der Vijver, Gesch. Beschrijving der stadt A. 1844-48, 4 köt.) Ter Gouw J., Geschiedenis van Amsterdam (7 köt. 1890-ig).

Forrás: Pallas Nagylexikon