Amur
Kelet-Ázsia nagy folyója; két
tekintélyes folyónak: az Argunnak vagyis Orkhonnak s a Kentai-hegyek havas
ormairól jövő Silkának összefolyásából keletkezik. A már itt hajózható A.
keletnek és azután délkeletnek foly, nagy kanyarulatot ír le; az É. sz. 48°-nál
ismét északkeletre fordul s ez irányát megtartja torkolatáig; hossza a Silka
forrásától csaknem kétszer akkora mint a Dunáé, 4000 km. Mellékfolyói számosak
és vízben dúsak, balról kapja: a Zeját, Bureját, Amgánt; jobbról a Szungarit és
Usszurit. A Szungari, mely medrébe gyűjti Mandsuország vizeit, a
legjelentékenyebb. Az Usszuri és ennek torkolatától kezdve az A. az
orosz-khinai határt alkotják. Vize sötétszínű; e tulajdonságából származik
khinai, mongol neve is. A., muran mongol szó a. m. folyó. V. ö. Schrenck Lipót,
Reisen und Forschungen im Amur-Land 1854-56. (Szt.-Pétervár. Mostanig 3 köt.)
Latkin Miklós, Die Goldwäschereien des Amurlandes. (Petermann, Geographische
Mittheilungen, 1889. évf. 172. lap.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|