Anakreón

híres görög lantos költő Teosz félszigetéről, ki 525 körül Kr. e. élte virágját. Harpagos persa helytartó hazájába betörvén, Abdérába, egy Tráciában fekvő teoszi gyarmatvárosba költözött (545-ben Kr. e.), majd később Szamoszra, Polykratés udvarához került, hogy ott a zsarnokot zenére oktassa. 522-ben Hipparchos, Peisistratos fia, Athénbe hívta meg, s ennek megöletése után (514-ben Kr. e.) valószínűleg Echekratés tesszáliai zsarnok udvarában talált vendégszerető házra. 85 esztendeig élt és a monda azt költi róla, hogy egy szőlőszemen halt meg. Teosz lakosai képét érmeikre verték. Költeményei elégiák, epigrammák, himnuszok s jón és glikón versmértékben írt szerelmi és bordalok voltak. A bornak és a szerelemnek késő vénségig dalosa volt s lágy, zengő dallamú lirája az ó-korban állandó csodálat tárgya vala. A Kr. sz. u.-i korból ránk maradt 60-63 utánzat, az anakreonteionok idővel feledésbe szorították költeményeit, melyekből azonban elég sok töredék maradt fönn. Az anakreonteionok az ú. n. anakreóni versmértékben vannak írva s a múlt században, valamint a mostaniban folyton nagy figyelemben részesültek. E versformát igen kedvelték a későbbi görög, meg a bizantinus költők is, így Gregórios Nazianzénos, Synésios, Sophrónios, Joannes Gazaios, Hélias Synkellos, Maximos Margúnios stb. A római Borghese-gyűjteményben van A.-nak egy igen híres ülő szobra, újabban pedig a berlini múzeum számára vásárolták az állítólag eddigi legszebb A.-szobrot.

A.-nak az újkor igen sok költője állott hatása alatt, így a franciák közt némikép Beranger, a németek közt különösen Gleim. Fordították nálunk (főkép az anakreonteionokat) gr. Ráday Gedeon, Rajnis József, Kazinczy Ferenc, Szabó József, Bedőházi János (Maros-Vásárhely 1886) stb., de legjobban P. Thewrewk Emil. Szerencsés utánzói közé tartoztak Csokonai Vitéz Mihály (Anakreoni dalok c. könyvében), Édes Gergely, ki le is fordította Dayka Gábor, Virág Benedek, Ungvárnémeti Tóth László (v. ö. Thewrewk Árpád: Egy magyar mint görög versíró. Budapest 1877), Vitkovics Mihály, de különösen Szemere Miklós, kit, miként Csokonait is, magyar A.-nak neveztek el.

Forrás: Pallas Nagylexikon