Analizál
(gör.) a. m. felold, felbont,
szétboncol, elemez, egy egészet egyes alkatrészeire szétbont. Analízis a
matematikában különböző értelemben használt elnevezés. A. ma a matematikának az
oly változók viszonyainak elemezésével foglalkozó része, melyeknek tartománya
(l. Számtartomány) folytonos vagy összefüggő; vagy legalább ily részekből áll.
Az A. tehát magában foglalja a tiszta matematikának egész rendszerét az
aritmetikán és algebrán kívül. König Analysise (Budapest, I. köt., 1887) az
aritmetikát is tartalmazza, amennyiben erre az A.-nak szüksége van. Az algebrai
A. elnevezés ellenmondást tartalmaz, mégis több oly tankönyvnek címe, mely
aritmétikai tartalmú s azonfelül az elemi függvények vizsgálatát is tartalmazza
a differenciál- és integrálszámítás használata nélkül. Ilyen: König, Bevezetés
a felsőbb algebrába. I. köt. Az algebrai analysis elemei. Budapest 1877. A
«Cours d"analyse» gyakori címe a differenciál- és integrálszámítás francia
tankönyveinek. - A. a szónak régibb értelmében egy geometriai módszert
jelentett (geom. A.), mely a szintézis ellentéte. A geometriai A. az ismeretlen
és meghatározandó mennyiséget ismertnek képzeli s megállapítja az adatokkal
való oly kapcsolatát, melynek alapján aztán a szintézis a fordított úton meg
bírja szerkeszteni azt, ami meghatározandó. Kémiai értelemben l. Kémiai
elemzés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|