Anasztázia

I. András magyar király felesége, Salamon anyja, I. Jaroszláv orosz fejedelem (megh. 1054) és Ingegerd leánya, 1020 táján született. András még bujdosó herceg korában vette el. Magyarországban szívesen tartózkodott a királyné a tihanyi félszigeten, hol az oroszkői monostort alapította, s a bihari Tormova kolostorában, ahova Oroszországból hozatott apácákat. Midőn András Béla ellen harcra indult, A.-t fiával, Salamonnal együtt 1061-ben IV. Henrik császárhoz küldte. A. András halála után arra akarta bírni a német császárt, hogy Salamont ültesse a királyi székbe, de igyekezete sikertelen volt. A monda szerint isten kardját, melyet a hunok oly nagy tiszteletben tartottak, s melyet egy pásztor talált meg és később Attila kezére került, A. hálából Ottó bajor hercegnek ajándékozta, hogy Salamonnak pártját fogta. Midőn Salamon király lett, A. arra kérte, tartson békét a három herceggel s Vid szavára ne hallgasson. E beszéden Salamon annyira feldühödött, hogy anyját tettlegesen bántalmazta. A. azután Stájerországba ment s az admonti klastromban végezte életét.

Forrás: Pallas Nagylexikon