Anchylostomum duodenale
(Strongylus, Dochmius duodenalis,
állat), a hematodák nemathelminthes osztályához tartozó élősdi, melynek
mellfele vékonyodó, orsóalakú testének fejvége hátfele hajlik és ferde síkban
végződik. E síkon van elhelyezve a háti fölület irányában a száj. A farkvég a
9-18 mm. hosszú nősténynél rövid kúpban, a 6-10 mm. hosszú hímnél három
lebenyes, bordázott nyújtványban végződik. Az ébrény, mely a 0.05 mm. átmérőjű
petéből fejlődik, vízben, vagy nedves földben él. Ebből az ivóvízzel az ember
belébe jut. Többnyire a vékonybél felső részeiben található, ahol elérve az
ivarérettség korát, szájszélének chitin-fogaival a bél nyákhártyájába
kapaszkodik. Az egyiptomi vagy tropikus szegényvérűség okozója. Ez különösen
keleten és a meleg égalj alatt gyakori betegség. Európában, Olaszországban
régen ismeretes. 1879-ben a Gotthard-alagút munkásainál pusztító járvány
alakjában jelentkezett. Észlelték még nálunk és Franciaországban
bányamunkásoknál, Németországban különösen téglavetőknél (ezért a neve ott:
Ziegelbrenneranämie).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|