Ancirai zsinatok

1. 314-ben. A Diocletian és Maximus császárok alatt dúlt keresztény-üldözés lecsillapítása után 314-ben Galatia fővárosában, Ancirában (a mai Angora) teljes zsinat volt, melynek kánonjai (25) csaknem kivétel nélkül a lapsusokról intézkednek, vagyis azokról, kik a véres üldözések alatt félelemből áldoztak a bálványoknak. A kánonokat l. a Harduin-féle gyűjtemény első vagy a Marsi-félének 2-ik kötetében. E határozatok értelmében azok az áldozópapok és szerpapok, akik a bálványoknak áldoztak, de tettöket megbánták s az üldözés megújulása után állhatatosak maradtak, egyházi rangjukban megmaradhattak, de a rendjökkel járó ténykedésektől eltiltották őket. Általában pedig az elesetteket ahhoz képest, amint egészen önkényt v. némileg kényszerítve vettek részt a pogányok áldozataiban, 2, 3, 5, 7 vagy 10 évre terjedő vezeklés alá vetették. - 2. Az ariánusok két zsinatot tartottak A.-ban. 358-ban a szemiariánusok kárhoztatták a szigorú ariánokat, másként anomoeusokat, kik Jézust még csak hasonlónak sem mondották az Atyával, - 3. A 375-ben tartott zsinaton az ariánok nissai szt. Gergelyt más igazhitű püspökökkel együtt letették.

Forrás: Pallas Nagylexikon