kikötőváros Olaszországban
amfiteátrális fekvéssel, a tenger felől festői képet nyújt, (1881) 31,277
lakossal, akik tengeri kereskedéssel, hajózással, hajóépítéssel,
selyemfonással, vitorla- és papírgyártással foglalkoznak. A város keskeny
utcákból áll, bár a tenger felől széles utak készítésével nagyban szépítik. A
Traján által épített, szép (650 méter hosszú) töltésen van a 14 méter magas
Traján-diadalív. Az új töltésen van XIV, Kelemen pápának, a töltés újra
építőjének kapuja (Arco Clementino) fehér márványból. Említést érdemelnek: a
XI. és XII. században görög kereszt alakban épült San Ciriaco székesegyház,
Titus Gorgonius, Ancona prétorának gyönyörű szarkofágjával, a XIII. századbeli
Sta Maria della Piazza templom gazdag párkányzatával, a börze Tibaldi
freskóival (1557), végre az 1270 körül épült városháza. A.-nak szép,
terjedelmes, 8 m. mély kikötője van. A pápák uralma alatt ezt elhanyagolták és
a város kereskedelme ekkor aláhanyatlott. 1860 óta az olasz kormány sokat tett
a kikötő s az erődítmények kijavítása körül. Kisebb hajók egészen
megközelíthetik most a révet, hol a forgalom volt 1889-ben: 2192 hajó 842,145
t., köztük 946 gőzös 782,607 t.-val. A bevitel tárgyai: tőkehal, kávé, vas
stb.; búza főképen Oroszországból, nyerscukor, faszén főképen az osztrák-magyar
monarkiából. A kivitel jelentéktelen. Több államnak, köztük Ausztria- és
Magyarországnak is van itt konzulátusa.
A.-t
valószinüleg Kr. e. 380-ban a szirakuzaiak alapították, 268-ban a rómaiak
kezébe került és a Kr. e. I. században római gyarmat és az illirek ellen
hadihajó-állomás volt. Traján a kereskedelme és ipara (biborfestészet) által
jelentékeny város kikötőjét megnagyobbította. Pipin a longobardokat, kik
592-ben elfoglalták, arra kényszerítette, hogy a várost a pápának engedjék át.
1143-ban ismét a keletrómai császárság védnöksége alá menekült, 1183-ban pedig
pápai uralom alá került. A tolentinói békében köztársasággá kiáltották (1797),
de 1799 nov. 13-án az osztrákoknak volt kénytelen meghódolni. 1805-ben a
franciák kezébe került, de már 1815-ben az osztrákok lerombolván erődítményeit,
ismét a pápának adták át. Umbriával együtt 1860 dec. 17-én A.- t is
bekebelezték az olasz királyságba.
Forrás: Pallas Nagylexikon