Andaluzia

1. Spanyolország legdélibb capitaniája. 8 tartományból áll: Sevilla, Huelva, Cadix, Cordoba, Jaen, Granada, Malaga és Almeria 87,570.67 km² területtel s (1887) 3.429,813 lakossal. É-on Új-Castiliával és Estremadurával, K-en Murciával, Ny-on Portugáliával, D-en a Földközi-tengerrel határos. Alsó-A. (Andalusia baja), a baeti mélysík, a Guadalquivir mindkét oldalán folyton keskenyülve felnyúlik Cordobán felül el Carpióig s mintegy 13,770 km² területű Felső-A.-t (Andalusia alta) teljesen elborítja a granadai hegyrendszer. Ennek középpontja a Sierra Nevada, Európa legdélibb hóval borított hegysége. Vízben nincs hiány. Főfolyó a Guadalquivir. Az éghajlat délen afrikai jellegű, főleg a Földközi-tenger partján, hol a Solano a nyár melegét néha elviselhetetlenné teszi. Az Atlanti-oceán partjain hűvösebb szelek járnak. A leghidegebb hónap középhőmérséklete 15° C., a legmelegebbé 30° C. A capitania egyes részei termékenyek, úgy hogy a búza 40, a kukorica 90, sőt 100 magot is terem; az olaj- és narancsfák nagy magasságra nőnek. Cukornád, füge, batáta és datolyapálma szabadon tenyészik; fanemű aloék és kaktuszfélék átjárhatatlan bozótokat képeznek. Bor, olaj és gyümölcs bőven van. Jeniltől Ny-ra azonban, ahol a természeti és mesterséges öntözés is gyenge, a művelés nem oly virágzó; sőt a tengerparton még pusztább és egyhangúbb vidékei is vannak, így a Guadalquivir és Tinto torkolata közt, a Los Arenas Gordas futóhomokkal van fedve. Általában azonban A. Spanyolország legtermékenyebb területeihez tartozik.

Európa egy országában sincs meg a dús termékenység és kopár pusztaság oly változatossága, mint A. hegységeiben épp ily változatos a növényzet. Az A.- i mének híresek, főleg a cordobaiak; Sevilla és Cordoba a legjobb vadbikákat szállítják a bikaviadalokra. Az andaluziaiak arab szókkal kevert spanyol nyelven beszélnek; vendégszeretet, vidámság s könnyelműség, értelmi tehetség, ügyesség és élénk képzelet által tűnnek ki. A nők különös, természetes bájjal és jó ésszel vannak megáldva. Mindkét nem általában középmagasságú, szép termetű, sötét arcszínű; szemük fekete, hajzaták fénylő sötét, orruk hajlott, arcuk félig keleti metszésű, mi főleg a nőknél vehető észre. A. története is igen érdekes. Őskori lakói turdetánok voltak s az ország neve Baetis (Guadalquivir) folyóról Baetica volt. A gazdag ezüstbányákat már a feniciaiak keresték föl, s itt gyarmatokat alapítottak. Később, 237 után a karthágóiak, 206 után pedig a rómaiak kezébe került. A Kr. u. V. század elején az alanok és vandalok nyomultak ide s Vandalitia nevet adtak az országnak. Őket 412-ben a keleti gótok váltották föl, kik 711-ben a xeres de la fronterai ütközet után az araboknak hajoltak meg. Midőn 755-ben a spanyolországi arabok az ázsiaiaktól elszakadtak, Cordoba a kalifák egy új dinasztiájának vált székhelyévé. Hosszú harcok után a XV. században a mórokat végleg kiűzték innen is.

Forrás: Pallas Nagylexikon