Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Andaluzit... ----

Magyar Magyar Német Német
Andaluzit... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Andaluzit

szilikát ásvány: rendesen gránitban, gnájszban vagy csillámpalában fordul elő bennőtt nagy rombos oszlopos kristályokban, melyeket többnyire fehér csillám (muszkovit) borít. Anyaga kovasavas aluminium (Al2SiO5); színe szürkés, zöldespirosas, néha kékes; tökéletes ép, áttetsző kristályok ritkák. Braziliából (Minas Geraes) ismeretesek átlátszók is, melyeken a többszínűség (pleokroizmus) szépen látszik; olajzöld, olajsárga és jácintpiros a vezérszín. Néha ugyanazt tapasztalhatni a kristályos palában található apró A. kristályokon. Optikai érdekessége még az is, hogy bizonyos irányban szemünkhöz tartva, ha azon keresztül az ég felé tekintünk, sajátságos barnavörös bajuszforma foltot látunk, mely ugyancsak a pleokroizmussal kapcsolatos jelenség. K. 7-7.5; fs. 3,1-3.7. Két irányban meglehetősen hasad. Ismeretesebb termőhelyei: Spanyolországban Andaluzia (Almeria), Tirol (Lisenz), Bajorország (Zwiesel, Wunsiedel, Hof), Szászország (Munzig, Penig, Bräunsdorf). Legszebbek a braziliaiak, honnan kavicsok alakjában hozzák és drágakőnek is megmunkálják. Régebben csak elvétve hozták, újabban azonban érdekes pleokroizmusuk miatt kezdik felkarolni. Az andaluzithoz tartozik a chiasztolit; nem egyéb mint agyagpalában termő olyan andaluzit, melynek hosszú kristályain keresztül húzódó többnyire négyágú csatornáit az anyakőzet, az agyagpala úgy tölti ki, hogy a keresztbe metszett lapokon kereszthez hasonló formákat láthatni (l. az ábrát). A név is erre vonatkozik (chiasztosz gör. = keresztezett, lithosz = kő). A chiasztolítot tartalmazó agyagpalának chiasztolítpala a neve. Chiasztolítok leginkább Spanyolországban, a Pirenéekben találhatók, néha 5 cm. vastagok és lábnyi hosszúságuak. Egyéb termőhelyei: Szászország (Strehla), Fichtelhegység (Gefrees), Franciaország (Bretagne), Észak-Amerika. A spanyolországi (San Jago di Compostella) chiasztolítot régente lapis crucifer-nek is nevezték, már a XVI. században ismerték és amuletképpen viselték. Ma is a Pirenéekben megmunkálják és a spanyolok speciális drágakövének mondhatni. Az A. név Delamétherie-től, a chiasztolít Karstentől való (1800), Werner Hohlspath-nak nevezte.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is