Andaluzit
szilikát ásvány: rendesen
gránitban, gnájszban vagy csillámpalában fordul elő bennőtt nagy rombos
oszlopos kristályokban, melyeket többnyire fehér csillám (muszkovit) borít.
Anyaga kovasavas aluminium (Al2SiO5); színe szürkés,
zöldespirosas, néha kékes; tökéletes ép, áttetsző kristályok ritkák.
Braziliából (Minas Geraes) ismeretesek átlátszók is, melyeken a többszínűség
(pleokroizmus) szépen látszik; olajzöld, olajsárga és jácintpiros a vezérszín.
Néha ugyanazt tapasztalhatni a kristályos palában található apró A.
kristályokon. Optikai érdekessége még az is, hogy bizonyos irányban szemünkhöz
tartva, ha azon keresztül az ég felé tekintünk, sajátságos barnavörös
bajuszforma foltot látunk, mely ugyancsak a pleokroizmussal kapcsolatos
jelenség. K. 7-7.5; fs. 3,1-3.7. Két irányban meglehetősen hasad. Ismeretesebb
termőhelyei: Spanyolországban Andaluzia (Almeria), Tirol (Lisenz), Bajorország
(Zwiesel, Wunsiedel, Hof), Szászország (Munzig, Penig, Bräunsdorf). Legszebbek
a braziliaiak, honnan kavicsok alakjában hozzák és drágakőnek is megmunkálják.
Régebben csak elvétve hozták, újabban azonban érdekes pleokroizmusuk miatt
kezdik felkarolni. Az andaluzithoz tartozik a chiasztolit; nem egyéb mint
agyagpalában termő olyan andaluzit, melynek hosszú kristályain keresztül húzódó
többnyire négyágú csatornáit az anyakőzet, az agyagpala úgy tölti ki, hogy a
keresztbe metszett lapokon kereszthez hasonló formákat láthatni (l. az ábrát).
A név is erre vonatkozik (chiasztosz gör. = keresztezett, lithosz = kő). A
chiasztolítot tartalmazó agyagpalának chiasztolítpala a neve. Chiasztolítok
leginkább Spanyolországban, a Pirenéekben találhatók, néha 5 cm. vastagok és
lábnyi hosszúságuak. Egyéb termőhelyei: Szászország (Strehla), Fichtelhegység
(Gefrees), Franciaország (Bretagne), Észak-Amerika. A spanyolországi (San Jago
di Compostella) chiasztolítot régente lapis crucifer-nek is nevezték, már a
XVI. században ismerték és amuletképpen viselték. Ma is a Pirenéekben
megmunkálják és a spanyolok speciális drágakövének mondhatni. Az A. név
Delamétherie-től, a chiasztolít Karstentől való (1800), Werner Hohlspath-nak
nevezte.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|