Andamánok

szigetcsoport a Bengál-öbölben, az É. sz. 10° 13"-e és 13° 45"-e és a K. h. 92° 15"-e és 93° 15 -e közt 6497 km² területtel. D-en egy keskeny csatorna választja el őket a Nikobároktól, melyekkel együtt geologiailag a Szumatra-szigeteken átvonuló Bariszan hegység folytatását képezik. A csoportot 4 nagyobb és vagy 50 kis sziget képezi. Amazok közül az északi (7513 km²), a Közép (1961 km²) és a Déli (1392 km²) a Nagy-Andamanok csoportját képezi, melyeket a Duncan út választ el a Kis-Andamánoktól (954 km²). Az őslakók számát 2-70,000-re becsülik; az indiai kormány által ideszállított fegyenceké pedig (1891) 12,549. Az egész keleti part hosszán hegység vonul végig, mely az északi végén 880 m. magas; a Ny-i parttól 30-45 km.-nyire nyulnak el a hajózásra veszélyes korallzátonyok. A keleti partokon tágas és biztos kikötők vannak. A növényzet olyan, mint Hátsó-Indiában. A mocsarak miatt az éghajlat egészségtelen. Az állatvilág rokon a szomszéd szárazföldivel. V. ö. Cadell T., The Andamans and Andamanese. (Scottish geogr. Mag, 1889. V. köt 57. lap.) Aussterben der Andamanen-Bewohner. (Globus 1892.)

Forrás: Pallas Nagylexikon