Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Andrada e S... ----

Magyar Magyar Német Német
Andrada e S... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Andrada e Silva

1. José Bonifacio de, braziliai államférfiú, szül. Santosban 1763 jun. 13., megh. Rio de Janeiroban 1838 ápr. 5. Jogot és természettudományokat hallgatott a coimbrai egyetemen s számos utazást tett Európában. A geognózia tanára lett Coimbrában s a francia betörés idejében a «hazafiak» oldalán harcolt. Hazájába 1819. tért vissza. Sao Paulóban a mozgalom élére állott 1821. s mint alelnök a bizottság élén átnyújtotta Dom Pedrónak(1822 jan.1.) azt a feliratot, mely Braziliában való maradásra szólította föl. A császár belügyminiszterré tette (jan. 16.), de a köztársasági párttal viszályba elegyedve okt. 25. visszalépett. A nép mellette tüntetett, mire október 30. állását ismét elfoglalta. Miután a köztársaságiak ellen szigorú intézkedéseket tett, 1823 jul. 17-én a kormánytól visszalépett, azt országgyűlésnek november 12-én történt erőszakos föloszlatása ellen pedig tiltakozott. Emiatt testvéreivel Európába száműzték. Testvérei Bordeauxban a tudományoknak éltek, ő pedig nemsokára visszanyerte a császár, II. Dom Pedro, kegyét, ki őt fiának gyámjává nevezte ki 1831 ápr. 7. A gyámságtól azonban a kormányzótanács három év múlva megfosztotta. Visszavonultságban halt meg.

2. Antonio Carlo de A., az előbbinek öccse; az 1817-ki forradalom alkalmával fogságba került. 1820. kiszabadult és a lisszaboni cortesben határozottan Brazilia függetlenítése mellett nyilatkozott. A forradalom kitörése alkalmával titkon elmenekült s hazájában az alkotmánygyűlés tagjává választották. 1840-ben pénzügyminiszter lett, míg öccse.

3. Martin Francisco de A., a belügyminiszteri széken ült. Ez utóbbi 1844 február 28-án halt meg Santosban. Fiai: José Bonifacio és Martin Francisco de A., mint költők szereztek hírnevet. Az elsőnek műve: «Rosas e goivos» (Sao Paulo 1849), az utóbbié « Lagrimas et sorrisos» (Rio de Jan. 1874) cím alatt jelent meg. Ez utóbbi «Januario Garcia» című drámát is írt (u. o. 1849).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is