Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Andrásnapja... ----

Magyar Magyar Német Német
Andrásnapja... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Andrásnapja

(nov. 30), a babonás napok közt egyike a legnevezetesebbeknek, amely Bálint (febr.14), Szt. Antal apát (jan. 17), Ráfael arkangyal (okt. 15), Katalin (nov. 25), Szilveszter (dec. 31), és különösen Szt. Iván (v. Ker. Szt. János, jun. 24), napja meg karácsony böjtje mellett a házasság orákulumoknak (l. ezt) leginkább kedvező időpontok közé tartozik. Az András-napi babonák különösen Közép-Európában igen elterjedtek s nagy részben ugyanazok nálunk is, mint Németországban. Jó részük mélyen visszanyúlik a középkorba. Már Hospinianus is említi «de origine festor. Christianor.» 152: «Andreae amatores vulgo turbaeque procorum dona ferunt, creduntque illius numine dextro praestigiisque aliis tacita sub nocte peractis spem rectam fore seque fruire pose cupita.» Sőt oly babonás cselekedetek is akadnak köztük, melyeket már a régi görög és római nők is gyakoroltak szerelmi varázs (l. ezt) céljából. A nálunk szokásosabbak ezek: A. éjszakáján egy féltojást meg egy nadrágot tesznek a lányok a párnájok alá s a napot megböjtölik, hogy megálmodják, ki lesz az urok. Vagy félzsemlyét tesz a leány feje alá, a másik felét meg megeszi s rá megiszik egy félpohár vizet, a másik felét pedig maga elé az asztalra teszi. Aki álmában a félzsemlyét s a félpohár vizet elkölti, az lesz a férje; s több eféle.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is