Andréossy

(ejtsd: andréoszi) Antal Ferenc gróf, szül. Castelnaudaryban 1761 március 6-án, megh. Montaubanban 1828 szept. 12-én. Az 1688-ban meghalt A. Ferencnek, ki Riquet társaságában a languedoci csatornát építette, dédunokája. Mint katona a francia forradalmi háborúkban gyorsan emelkedett; részt vett nevezetesen Mantova ostromában és az egyiptomi expedicióban. Miután Napoleonnal Egyiptomból szerencsésen visszatért, ez a törzskar vezérévé nevezte ki őt, mely állásban a Brumaire 18-iki államcsínyben hatásosan közreműködött. Az első konzul erre őt a tüzérség, majd ismét a törzskar élére állította. 1802-ben követ volt az angol udvarnál, 1805-1807. Ausztria és Poroszország ellen harcolt s a grófi rangot kapta, 1809-ben követ lett Bécsben, s a főváros bevétele után ugyanott térparancsnok. 1810-ben követ lett a portánál, hol 1814-ig maradt, amidőn XVIII. Lajos visszahívta. A «száz nap» alatt ismét Napoleon pártjára állott, ki őt pairré és a hadügyi miniszterium élére nevezte ki. A waterloo-i kudarc után a fegyverszünet létrehozása ügyében a szövetséges fejedelmekkel alkudozott. A Bourbonok restaurációja után teljesen a magánéletbe vonult s egy ideig tudományos munkálatokkal foglalkozott. Tagja lett több tudományos társulatnak és az akadémiának. 1827-ben képviselővé választották; a kamarában mindig az ellenzékkel szavazott. Főbb művei: Histoire du canal du Midi (2. kiad. Páris. 1805). Relation de la campagne sur le Mein et de la Reidnitz de l"armée gallo-batave (1802). Constantinople et le Bosphore de Thrace pendant les années 1812. (németre leford. 1828. Lipcse). Opération des pontonniers français en Italie pendant les campagnes de 1795-97 (hagyatékából kiadva, 1843). A «Description de l"Egypte» nagy műnek több fejezete (Damiette s a Nilus torkolatainak leírása) A. tollából származik. V. ö. Wertheimer Ede, Ausztria és Magyarország a XIX. század első tizedében.

Forrás: Pallas Nagylexikon