Angeln
(Angili), germán néptörzs,
melynek a népvándorlás korában nagyobb szerep jutott. Őshazájuk vagy a jütlandi
félszigeten volt, Schleswig és Flensburg között, mely vidék ma is nevüket
viseli; vagy pedig Thüringiában, mint egy újabb teória véli. (De Chaillu «The
Viking age» 1889. Skandináviában keresi az A.-ek hazáját.) Az A. törzs régebben
kalóz nép volt, éppen úgy, mint a vele rokon szász és jüt nép. 410 körül, mikor
a római légiók Britanniát ott hagyták, az elrómaiasodott britek és a római gyarmatosok
nem voltak képesek a Skócia hegyeiből kitörő rabló pikteknek és skótoknak
ellentállani. Ez okból a brit főnökök 449-ben az A. népet hívták segítségül.
Így a hagyomány. - Annyi tény, hogy az V. sz. közepe óta angeln, szász és jüt
csapatok mind sűrűbb-sűrűbben keltek át Britanniába, honnan a pikteket ugyan
kiűzték, de a felszabadított Britannia nagyobb részét maguknak tartották meg. A
briteket részben kivándorlásra szorították, részben idővel leigázták. (L.
Britek.) Vajjon a sokat emlegetett Hengist és Horsa (az A.-ek állítólagos
vezérei), mondai alakok, vagy történeti személyek-e, azt sem lehet határozottan
eldönteni. A jövevény A. törzs Britanniában különösen Ostanglia, Northumberland
és Merciában telepedett le, mig társaik, a szászok, Kent, Sussex, Wessex és
Essex vidékein alapítottak királyságokat. Az A. és a szász törzs később
összeolvadt és az «angelnszászok» (angolszászok) nevet kapták. Országaikat
pedig az «angolszász heptarchiá»-nak nevezték. További sorsukat l. Angolszászok
alatt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|