Anglesey
v. Anglesea, sziget és grófság az
Ír tengeren, Wales ÉNy-i partján, 783 km2 nagysággal s (1891) 50,097
lakossal. A szárazföldtől a Menai-csatorna választja el, melyen két híd vezet
át. Földje dombos. Főképen burgonyát és répát terem. A föld tíz tizenegyedrésze
legelőül szolgál szarvasmarháknak és juhoknak. Réz- és ólomércei is vannak.
Újabban kőszenet (évente 20,000 tonnát) is bányásznak. A sziget egykor fontos
kereskedőhely volt, de kikötői most eliszaposodtak. A kivitel azért mégis elég
nagy; tárgyai: vaj, turó, bőr, faggyú és ólom. Főhelye: Beaumaris.
Jelentékenyebb helység: Holyhead. A grófság egy képviselőt küld a parlamentbe.
Kr. e. 61-ben Suetonius Paulinus római hadvezér elfoglalta a szigetet és
tönkretette a druidák szent berkét. A IX. században Egbert szász fejedelem
foglalta el; I. Edward angol birtokká tette.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|