Angol forradalom köznevelési törekvései

Az angol polg.-i forradalom időszakában, az 1640-es években uralomra jutott polgárság és annak prominens képviselői által kezdeményezett isk.-reformok. Az 1640-től közel másfél évtizeden át ülésező Hosszú Parlament Samuel Hartlib tanácsára Angliába hívta Comenius t. Majd ugyancsak a forradalmi események hatására tért vissza Itáliából hazájába John Milton költő, aki 1640-ben isk.-t nyitott Londonban, amelyet esztendőkön át maga igazgatott. Milton Hartlib tanácsára levél formájában foglalta össze a nev. reformjára vonatkozó nézeteit (Of education to master Samuel Hartlib. London, 1644.). Ezek szerint az isk.-kban az élet valamennyi területén, békében és háborúban egyaránt helytállni képes világi embereket kell nevelni. A klasszikus műveltség mellett nagy jelentőséget tulajdonított a term.-tud.-i ismereteknek, a csillagászatnak, tengerészeti és haditud.-oknak, a mezőgazdasági ismereteknek. Szükségesnek tartotta, hogy a tanulók tapasztalataikat közvetlenül a term.-ből merítsék, s ne csak az elméletet, hanem a gyakorlatot is megismerjék. A rendszeres, sokoldalú testnev. fontosságát ugyancsak hangsúlyozta, s a forradalmi viszonyok között különösen kiemelte a pol.-i ismeretek oktatásának jelentőségét. "Meg kell tanítani a diákoknak - írta - a pol.-i társaság létrejöttének okait és célját, hogy ha a köztársaság veszedelembe, válságba jutna, ne legyenek hajlongó, ingadozó nádszálak, hanem az áll. szilárd oszlopai.". Ugyancsak Hartlibhez intézett tanulmányban foglalkozik az okt.-nev. reformjának kérdéseivel William Petty közgazdász és statisztikus, aki Karl Marx szerint "a modern közgazdaságtan megalapítója s a legzseniálisabb, legeredetibb közgazdasági kutatók egyike". Ped.-i művében (The advice of William Petty to Samuel Hartlib for the advancement of some particular parts of learning. London, 1648.) részletesen kidolgozta egy új isk.-rendszer kialakítására vonatkozó elképzeléseit. Abból indult ki, hogy a kisgyermekek jobban érdeklődnek a gyakorlati tevékenység, mint az elvont tanulás iránt. Ezért az írás-olvasás és az idegen nyelvek tanulását a környezet tárgyai közvetlen megismerésének kell megelőznie. Foglalkozik az el. isk.-zás kérdéseivel, és annak ált.-sá tételét követeli. "El kell érni - írja -, hogy minden hetedik évét betöltött gyermek kerüljön be ilyen oktatási intézménybe, senki se maradjon ki azért, mert szegény, és a szülei nem képesek taníttatni. Ebből ered az, hogy napjainkban sokan fogják az eke szarvát olyanok, akik alkalmassá válhattak volna az áll. kormányzására". - A korszerű, tud.-os termelési ismereteken alapuló, ezek elsajátítását elősegítő el. isk.-ázás tervének kidolgozása után Petty az erre épülő gymnasium mechanicum tervét dolgozza ki, amelynek keretében a legkorszerűbb technikai eszközökkel felszerelt szertárak (theatrum botanicum) és szociális intézmények (nosocomium academicum) szolgálnák a koll.-i szerv. keretében együtt élő tanulósereg nev.-ét, oktatását. Mindemellett azt is hangsúlyozza: el kell érni, "hogy a nev. mesterségét ne bízzák, mint jelenleg, a legsilányabb, legértéktelenebb emberekre; de hogy ezt a legjobb és erre legalkalmasabb emberek komolyan tanulmányozzák és gyakorolják". Még nagyobb nyomatékkal foglalkozik a munkával, a munkára nev. kérdésével Gerard Winstanley, az angol forradalom szélsőbaloldali irányzatának, a diggereknek vez.-je. Szerinte az elvont, csak könyvekből származó tudás értéktelen. Éppen ezért a fiúknak már a gyakorlati nev.-en alapuló isk.-k befejezése után valamilyen iparos v. mezőgazdasági tevékenységet kell választaniuk - a leányok tevékenységi körét lényegében a háztartásra korlátozta -, s ezt kell művelniük negyvenéves korukig. Ezután léphetnek áll. hivatalba v. pol.-i pályára. Így az áll. tapasztalt vez.-khöz jutna. A társ.-i ismeretek elmélyítését szolgálták volna szerinte a felnőttek => vasárnapi iskolái, amelyek lényege elsősorban az áll.-polgárok jogi ismereteinek elmélyítése, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok ált.-ítása és elméleti megalapozása lett volna. - E jelentős elméleti kezdeményezések mellett a Hosszú Parlament gyakorlati intézkedésekhez is kezdett, így elsősorban a szegény és elmaradott Walesben áll.-ilag megszervezendő és ingyenes isk.-rendszer bevezetését vették tervbe, de mielőtt a tervekből bármi is megvalósulhatott volna, a Brit Nemzetközösség - a polg.-i köztársaság - összeomlott. - Ir. Hankiss E. - Makkai L.: Anglia az újkor küszöbén. Bp. 1965.; Földes É.: Társadalmi-tudományos fejlődés - neveléstudomány a 17. században. M. Ped. 1970. 371-375.

1976-79-es Lexikon.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia