Angolország a lótenyésztés terén
a legmagasabb fokon álló állam, mert telivér lovával az egész civilizált világ
lótenyésztése felett uralkodik, s teljesen szakított azzal az elvvel, hogy
mindenre használható lovat állítson elő. Külön lovai vannak minden egyes
szolgálattételre; vannak speciális igáslovai, hintós lovai, vadászlovai stb. Ha
nálunk az A.-ról van szó, csak a telivér-lovat értik alatta. Így nevezik azokat
az angol lovakat, melyeknek származása úgy apai, valamint anyai ágon
megszakítás nélkül oly lovakra vezethető vissza, melyek fel vannak véve az
angol «Stud-Book»-ba. Ez a ló keleti vérből keletkezett, de csekély nyugati
vért is tartalmaz. Az angolok 3 törzsapától származtatják, u. n.
Byerley-Turktól (valószínűleg arab mén), melyet 1689-ben Bécs ostrománál vettek
el a törököktől, Darley-Arabiántól, melyet 1713-ban Aleppo közelében
vásároltak, és Godolphin-Berbtől, mely főleg próbamén gyanánt használtatván,
1731-ben lett híres fia, Cade és unokája, Matchem által. Ezeken kívül nagy
számban más keleti vérű mének is járultak a telivérló létesítéséhez, de ezek
csekélyebb nyomot hagytak vissza. Az angol telivérló keleti eredete dacára
lényegesen eltér a keleti lótól, s ezt főleg a lóverseny, a versenyre való
elkészítés vagyis a training s a gondos tenyésztés okozza. Testalkata kevés
egyöntetűséget mutat, mert a tenyésztők a formát mellékesnek tartják, s főleg a
versenyen elért eredménytől teszik függővé, hogy mely ló használtassék
tenyésztésre.
Nagy átlagban a
következő tulajdonságok jellegzik: nagysága 160-180 cm., átlag 168 cm., színe
rendesen pej v. sárga, a fej nem konform, gyakran igen szép, de nem ritkán
csúnya is, a nyak azonban mindig hosszú és karcsú, a mar, hát és ágyék
kifogástalan, a far sokszor hibás, a mell hosszú és mély, de nem elég dongás, a
has kicsi, a vállak igen jók, de a végtagok vékonyak és többé-kevésbbé hibásak.
Gyakori a telivérlónál egy gégebaj is, a hörgés, mert a ma divó rövid
versenypályán a hörgő ló is képes nyerni, s ez esetben tenyésztésre használtatván,
hibáját átörökítés által terjeszti; hátrányára van végre akaratos, csalfa
természete. Az angol telivérló a leggyorsabb ló, mellyel más ló nem képes
megmérkőzni, ellenben testi erőben és kitartásban gyakran legyőzik. Szerepe az
ember szolgálatában kettős, mert egyrészt a nyerészkedés tárgya a
lóversenyeken, másrészt javító anyagul szolgál, de első szerepe nem ritkán
ártalmára van a másodiknak, mert a tenyésztők nem igyekeznek mindig a
lótenyésztés javítására alkalmas anyagot, hanem olyant előállítani, mellyel a
versenyen esetleg sok pénzt nyerhetnek. Az angol telivérlovon kívül fontosabb
lófajta még a norfolki ügető, clydesdalei és suffolki igás ló és a shetlandi
pony (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon