Angol nyelv tanítása

Az angol nyelvet világméretű elterjedtségének megfelelő arányokban csak az utóbbi években tanítják Mo.-on, jóllehet a tört.-i, kulturális kapcsolatok a messzi múltba nyúlnak vissza. Már a XVII. sz.-ban jártak m. diákok Angliában, ill. Skóciában (1626 Cambridge, 1628 St. Andrews), és ugyanebben a században megtalálhatjuk az első angol nyelvtkv.-eket is Mo.-on. Az ellenreformáció visszaszorította az angoltanulást a XVIII. sz.-ban, de az abszolutizmust követően a XIX. sz. elején számos m. ifjú az angol mintát tanulmányozta, hogy a m. tud.-ba, kereskedelembe, iparba és oktatásba behozza a brit újításokat. Ekkor az angol nyelvet latinul tanították (Lemouton János, 1823), és 1853-ig kellett várni az első m. nyelvű angol nyelvtan megjelenésére (Csink János, Késmárk). Az első angol tanszéket a bp.-i tud.-egy.-en 1886-ban állították fel, vezetői Pattersen, majd Yolland professzorok voltak. A II. vh.-ig a gimn.-ban a latin mellett a német volt a kötelező nyelv, az angolt csak rendkívüli tárgyként lehetett tanulni, népszerűségben a francia nyelv is megelőzte. A modern nyelveknek nagyobb szerep jutott a reálgimn.-okban és a középfokú leányisk.-kban, mint a hagyományos gimn.-ban, ahol a latin és görög, illetve a német prioritása vitathatatlan volt. Az angol 1924-ben lett rendes isk.-i tárgy (lásd: 1924. évi XI. tc.; 1926-os ttv.-ek), de angol nyelvtanári pályára kevesen léptek. Metodikai szempontból három módszer uralta az isk.-i angol nyelv tanításat a II. vh.-ig: a => nyelvtani-fordító módszer, a direkt módszer és az ún. közvetítő módszer, amely leginkább a Palmer-féle orális vagy eklektikus direkt módszerre emlékeztetett. Sok tanárnő a direkt módszer egyik változatát, a "csevegő módszer"-t (parlier methode) alkalmazta. A férfi tanárok jobbára tandem nyelvtanításban (a latint a göröggel vagy némettel együtt, azokkal összehasonlítva) szövegmagyarázatokkal zsúfoltan a nyelvtani-fordító módszer szerint tanítottak. A II. vh. után, Mo.-on is. a pol.-i helyzetnek megfelelően az orosz nyelv oktatását valamennyi isk.-típusban kötelezően bevezették (1949), és így a középisk.-t végzők nyolc évig oroszt tanultak (=> orosz nyelv tanítása) . Ugyanekkor a nyugati nyelvek tanítását visszaszorították, és az 1960-as évek derekáig kellett várni, hogy a nyugati nyelvek visszakerüljenek a "rendes" tárgyak közé. Az 1965. évi ttv., óta az angol nyelvet a középisk.-k I-IV. oszt.-ában második élő idegen nyelvként taníthatták. Számos szakosított tantermű oszt. mellett (tagozatos oszt.-ok) már ált. isk.-ban is tanítottak angol nyelvet, de az orosz nyelv kötelező mivolta miatt az angolt tanulók aránya az összdiáksághoz képest mégis elenyésző volt. A viszonylagos liberális légkörben az 1970-es évek elejére az átlagember számára is nyilvánvalóvá vált a világnyelvek hasznossági sorrendje: az 1970-es évek derekán történt meg először, hogy az angol nyelvi áll.-vizsgák száma meghaladta a német nyelvűekét, e kettőhöz képest a francia vagy orosz vizsgák száma csekély volt. A hetvenes évek második felében az új ttv.-ek a fakultációk bevezetésével hatottak az angol nyelv tanulására is (2. és 3. idegen nyelv tanulásának lehetősége oszt.-bontással létrejött különböző szintű csoportokban). A nyolcvanas évek második felétől két tannyelvű angol gimn.-ok is létrejöttek (kétnyelvű oktatás). Az 1980-as évek elejétől kezdve a szakma több fórumon is hangsúlyozta a tanárképzés korszerűsítésének, a nyelvek közötti arányok megváltoztatásának szükségességét. 1989-ig kellett azonban várni, hogy megszűnjön az orosz nyelv kötelező jellege. Ekkor kiderült, hogy kb. 15 ezer nyugati nyelvszakos tanárra lenne szükség az igények kielégítéséhez. 1990-től ugrásszerűen megnőtt mind az angol-, mind a németnyelvtanár-képzésben résztvevők száma (évente átlag kétezer fővel), de a ped.-szakma presztízsének csökkenésével nőtt a pályaelhagyók száma is. - Ir. Berg P.: Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában. Bp. 1942.; Medgyes P.: Angol - a kommunikáció pótnyelve. M. Ped. 1992. 4. 263-283.; Howatt, A. P. R.: A history of English language teaching. OUP, 1984.

Bárdos Jenô

Szerkesztette: Lapoda Multimédia