Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Angvillulid... ----

Magyar Magyar Német Német
Angvillulid... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Angvillulidae

(állat), a fonálférgek osztályának egyik családja, teste kicsiny, szája lebenykék nélküli, szemei nincsenek, garatjuk két duzzadással; a hímnél két egyforma spiculum van; csak igen kis része élősködő, legnagyobb része szabadon élő. Sok közülök kiszáradva is megtartja életképességét és megnedvesítés után új életre ébred. Az idetartozó nemek közül a Tylenchus-fajok legnagyobb része növények belsejében élősködik, ezek közül legismeretesebb a Tyl. scandens Schn., a búzaszemekben az úgynevezett gömbölyű üszög betegséget okozza. A megtámadott búzaszemek belsejében 8-10 ivaréretlen lárva tartózkodik s a kiszáradt szemben éveken át is megél kiszáradva, sőt még 35-70°C.-ra melegítve sem pusztul el valamennyi. Ha az ilyen búzaszemeket elvetjük, a kis állatkák a nedves földben életre ébrednek, a szabadba vándorolnak és fiatal búzahajtásokba veszik be magukat, ezeknek védelme alatt kitelelnek, aztán a fejlődő búzanövény kalászába s itt a szemekbe tolakodnak be, hol aztán ivaréretté lesznek; de a peterakás után elpusztulnak. A peték a már leírt módon aztán tovább fejlődnek. Legbiztosabb óvószer ellenük a megtámadott szemek elégetése. (L. Szaniszló A.: kísérletek a golyóüszöggel. Mezőgazdasági Szemle. 1885.) A Heterodera Schachtii Schm. a cukorrépa gyökerében élősködik és néha nagy károkat okoz. Az Augvillulidae aceti Ehrbg. az ecetben él. A Rhabditis-fajok teljesen kifejlett állapotban iszapos fenekű vizekben élnek, míg lárva állapotban különböző állatokban élősködnek, közülök a Rhabditis nigrovenosa Rud. lárvái a béka tüdőjébe való bevándorlás után hímnősökké, úgynevezett Ascaris nigrovenosákká lesznek, amelyeknek utódai azonban már kivándorolnak s az iszapban Rhabditisekké fejlődnek. (L. Örley L. «Az Angvillulidák magánrajza.» Természetrajzi füzetek és a Rhabditisek magánrajza orvosi és természetrajzi szempontból. M. tud. Akad. kiadványai. Term. tud. közl. 21. köt. 1. sz.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is