Anhalt

hercegség Németország közepén, az é. sz. 51°35" és 52°6 és a K. h. (Greenw.) 10° 51" és 12°35 közt 2294.36 km² kiterjedéssel. A főrész és a porosz területen elszórt mellékrészekkel együtt a német államok sorában a 14. helyet foglalja el. Az egész terület sík, csak ÉNy és ÉK felé emelkedik egy kissé a Harz-hegység, illetőleg a Fläming felé. Az Elbe KNy-i irányban kanyarog át a hercegségen s felveszi annak összes vizeit, a Muldet és Saalet, melyek É felé folynak. Vastartalmú ásványforrás több helyen van. A. 22 városában és 247 falujában (1890) 271,944 lakos volt. Fővárosa Dessau. A népség Ny-on és K-en főleg erdészettel, közepén földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A gabonaféléken kívül A.-ban sok gyümölcsöt, hüvelyes veteményt, lucernát, hajdinát stb. termesztenek. A főleg fenyvesekből álló erdőség 540.24 km² területű. A hegyek sót, barnaszenet, ólom-, ezüst- és vasércet, homok- és mészkövet stb. szolgáltatnak. A vasöntőkön kívül 31 cukorgyár és finomító, 72 sör-, 38 pálinkafőző stb. működik.

Alkotmány, kormányzat és művelődés.

A. hercege egy meghatalmazottat küld a német birodalmi szövetségi tanácsba. A legfőbb hatalom viselője a herceg, most I. Frigyes. Oldalán áll az országgyűlés tanácsadó és határozat-hozatali joggal. Ennek dolga az államadósság törlesztésére való felügyelés, az államháztartás költségvetésének megbírálása, a főösszegek megállapítása és a törvényhozás. Az országgyűlés 36 tagból áll. Választó minden anhalti polgár, ki 25-ik életévét betöltötte s a polgári jogokat élvezi. A képviselőket 6 évre választják. A legfőbb hivatal az 1890-iki törvény szerint egy felelős miniszter, kinek oldalán tanácsadók állanak. Közigazgatásilag a hercegség (1890) 5 kerületre van osztva.

Történet.

A. legrégibb lakói németeken kívül szlávok voltak, kiknek elnémetesítése a XIII. században már véget ért. A szerb határgrófsághoz tartozó rész a karolingi időkben a német uralom terjedésének kiinduló pontja volt. Medve Albertnek tulajdonítják (l. e.), hogy a Saale és Elbe közt levő vend területre németeket telepített. Ennek halála után fiai az országot szétosztották (1170). Bernhard (l. e.) nevezte magát először anhalti grófnak. Ennek fiával, I. Henrikkel kezdődik az önálló Anhaltnak tulajdonképeni történelme. Henrik halála után az ország ismét három részre oszlott. Joachim Ernő 1570-ben az egész Anhaltot ismét egyesítette. 1866-ban Poroszországhoz csatlakozott. Frigyes 1871-ben lépett trónra apja, Lipót halála után.

Forrás: Pallas Nagylexikon