Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Anina... ----

Magyar Magyar Német Német
Anina... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Anina

Stájerlakhoz tartozó vasgyártelep Krassó Szörénymegye oravicai j.-ában. A népesség gyorsan szaporodik, 1880-ban 9239, 1891-ben 12,144 lélekre rúgott. Legszámosabbak a németek (7397), tótok (1553) és oláhok (425), magyar csak 389 van, egyéb nyelvű 2234. Házainak száma 1497, területe 24,972 hold. Anina 1846-ban keletkezett, neve oláhul egrest jelent (anina). Az első települők 1848-49-ben nagyon megfogytak. 1850-ben Szomolnok vidékéről 101, Aranyidkáról 89 embert telepítettek oda. 1851-ben egy csehországi csapat is letelepedett. 1846-ban készült el a Stájerlaktól Aninára vívő kitűnő hegyi út, s 1863-ban nyílt meg a vasút azon a hegyi úton, mely a semmeringivel vetekedik. Összesen 13 alagúton haladunk át Oravicától. A 34 km. szakaszon 140 egyenes szakasz 138 görbülettel váltakozik, 31 kanyarulatnak sugara 100 öl, 58-é pedig 68 öl. A hidak közül a zsittini 20 öl magas, négy ívezete egyenként 50 lábnyi, középső vasrésze 100 lábnyi. Van Aninán nagyolvasztó és öntőmű, kavaró és hengermű. Vasúti állomás, posta és távirda. A telep az osztrák-magyar államvasúttársaság uradalmához tartozik s jelenleg a szén- és vasművekben 60 hivatalnok, 130 bányafelügyelő, 2200 bányamunkás, 800 kohómunkás, 300 gyári munkás s 500 erdőmunkás van alkalmazva. Az évi termelés Stájerlak-Aninán (1882): szinítendő nyersvas 52,341 q. 193,662 frt értékben, öntött nyersvas 30,753 q. 113,786 forint értékben, feketeszén 1.801,400 q. 1.134,882 forint értékben, szénvaskő 19,212 q. 14,793 frt értékben. L. Téglás: Az aninai hegyi vasút és környéke. (Földr. közl. XII. 407.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is