Anina
Stájerlakhoz tartozó vasgyártelep
Krassó Szörénymegye oravicai j.-ában. A népesség gyorsan szaporodik, 1880-ban
9239, 1891-ben 12,144 lélekre rúgott. Legszámosabbak a németek (7397), tótok
(1553) és oláhok (425), magyar csak 389 van, egyéb nyelvű 2234. Házainak száma
1497, területe 24,972 hold. Anina 1846-ban keletkezett, neve oláhul egrest
jelent (anina). Az első települők 1848-49-ben nagyon megfogytak. 1850-ben
Szomolnok vidékéről 101, Aranyidkáról 89 embert telepítettek oda. 1851-ben egy
csehországi csapat is letelepedett. 1846-ban készült el a Stájerlaktól Aninára
vívő kitűnő hegyi út, s 1863-ban nyílt meg a vasút azon a hegyi úton, mely a
semmeringivel vetekedik. Összesen 13 alagúton haladunk át Oravicától. A 34 km.
szakaszon 140 egyenes szakasz 138 görbülettel váltakozik, 31 kanyarulatnak
sugara 100 öl, 58-é pedig 68 öl. A hidak közül a zsittini 20 öl magas, négy
ívezete egyenként 50 lábnyi, középső vasrésze 100 lábnyi. Van Aninán
nagyolvasztó és öntőmű, kavaró és hengermű. Vasúti állomás, posta és távirda. A
telep az osztrák-magyar államvasúttársaság uradalmához tartozik s jelenleg a
szén- és vasművekben 60 hivatalnok, 130 bányafelügyelő, 2200 bányamunkás, 800
kohómunkás, 300 gyári munkás s 500 erdőmunkás van alkalmazva. Az évi termelés
Stájerlak-Aninán (1882): szinítendő nyersvas 52,341 q. 193,662 frt értékben,
öntött nyersvas 30,753 q. 113,786 forint értékben, feketeszén 1.801,400 q.
1.134,882 forint értékben, szénvaskő 19,212 q. 14,793 frt értékben. L. Téglás:
Az aninai hegyi vasút és környéke. (Földr. közl. XII. 407.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|