Ánizs
(növ.), Anisum Plin., Pimpinella
Anisum L., ernyősvirágu növény, más Pimpinelláktól szőrös gyümölcse
különbözteti meg. Egyiptomban honos, de Németországban gyakran termesztett
fűszernövény. Már a régiek is kedvelték. Sajátságos kellemes illatu és édes
zamatos-ízü gyümölcsében (semen anisi vulgaris) gyánta, cukor, kövér, különösen
pedig elpárolgó olaj van (oleum anisi), s mell- és gyomorbetegségek ellen
hasznos orvosság. Az ánizs-olajat cukorra csepegtetik (elaeosaccharum anisi) v.
pedig mandola-olajjal vegyítve adják. Külsőleg a bogarak elhárítására is
használják. Ánizsmagvat tesznek továbbá kellemes fűszerül a kenyérbe,
süteményekbe, az Á.-pogácsába, italba; a mannheimi viznek nevezett liqueurnek
és anisettenek főalkotó része az Á.-Anizs helyett más magvat p. koriandromot is
használnak, a kereskedésben pedig a bürök mérges magvával is hamisítják, s ezen
az uton már többször mérgezés történt. Az Á. átmetszete fülalaku, a büröké
pedig vesealaku, ezenkivül a bürök kopasz gyümölcsének bordái csipkés-bodrosak,
az Á. gyümölcse szőrös és bordái fonalalakuak. Tavasszal vetik, művelése
megegyezik a köményével (l. o.): Termése kh.-kint 3-5 q. mag, 10-15 q. szalma,
mely takarmányozásra is használható. Egy hl. mag súlya 34-38 kg. A magot
orvosság gyanánt a gyermekek bélpuffadásának oszlatására, a vizelet és
tejelválasztás fokozására használják s gyakran adják, mint elősegítő szert
köptető orvosságokhoz is; a nőknél állítólag növeli a hószámvérzést. Használják
még fűszerül és pálinkakészítésre is. L.. Illicium, Mirhaszag és Koriandrum.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|