Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ánizskapor... ----

Magyar Magyar Német Német
Ánizskapor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ánizskapor

(növ., Foeniculum [Tourn.] Hoffm. Gasparrinia Bert., Marathrum Diosc., Plin.), az ernyősek génusza. Linné a kaporral egyesítette, de a gyümölcs szerkezete szerint az ernyőseknek más felekezetébe (Seselineoe) tartozik (az Anethum a Peucedaneoe közül való), gyümölcse a keresztmetszet szerint csaknem hengerded, nem szegélyzett (az Anethum-é hátulról lencsealakuan lapított, szélesen szegélyzett), a bibetalp kúpalaku, ez választja el a közelebbről rokon Bupleurum-tól is. Európa déli, Ázsia nyugati és Afrika északi tájain, valamint a Kanári szigeteken is 3-4 fajta terem. Hazánkban Fiume körül a F. capillaceum Gil. (T. officinale All., Anethum Foeniculum L., édes kömény, olasz, bécsi vagy római kapor), vadon nő, néhol az ország más helyén is, kertben termesztik s itt-ott gazos helyeken, temetőkben stb. elvadul (Kis-Maros). Sárga virága, 1-2 méter magas kóró, egészen kopasz, deresszín; ernyője és ernyőcskéje alatt gallérja és gallérkája nincs. A kerti kaportól kétéves (nem egynyári) gyökere, magasabb, erőteljesebb kórója, még finomabban szabdalt levele, valamint kellemesebb illata is könnyen megkülönbözteti. Minden részének, de kivált a magvának (semen foeniculi), mely hatását tekintve inkább az ánizséval egyező, vérhigító, tisztító, gyomorerősítő, szélindító, rágást enyhítő, melltisztító hatása van, azért orvosságnak, különösen gyermekbetegség ellen, leginkább mint ánizskapor-vizet és elpárolgó olaját (aqua et oleum foeniculi), de magvát mellfájás ellen teának is használják. Magva a cukorkóró gyökerével, valamint a szennalevéllel együtt a mellpor (pulvis pectoralis seu p. liquiritioe compositus) fő alkotó része; az Á. vizét külsőleg szemfájás ellen is használják. Magva és levele konyhai fűszernek, különösen ugorkasavanyításkor használatos. Ecettel és sóval elkészített fiatal hajtását már a rómaiak ették; az olaszok a gyenge füvéből máig is főzeléket főznek. A dalmát szigeteken a F. piperitum DC. terem.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is