Anna-rend

(szent-). Az orosz rendek között rangra nézve az ötödik, Károly Frigyes schleswigholsteini herceg, III. Péter cár apja alapította 1735 febr. 3-án Kielben, Anna orosz cárné és saját neje, Anna Petrovna tiszteletére. Alapításakor csak 15 lovagja volt, de I. Pál cár trónra léptével (1797) orosz rendnek nyilvánította s három osztályra osztotta; 1815-ben még egy negyedik osztályt csatoltak hozzá katonatisztek, s 1835-ben egy ötödiket altisztek és közlegények számára. A rend jelvénye: négyszögű veres kereszt, aranyszegélyzetű színes középpajzson szt. Anna képével, hátlapján szt. Anna névjegyével. Az I. oszt. lovagok a keresztet sárga szegélyű bíborveres szalagon vállaikon hordják, hozzá nyolcágú csillagot, melynek sárga, kerek medaillonjában veres kereszt látható, veres keretén a jelmondat: «Aman(tibus) just(itiam) piet(atem) fid(em)». A II. osztályúak a rendjelet nyakukban, a III. oszt. gomblyukaikban hordják. Különböző érdemekért kapható, minők: 3 év alatt 10 függőben levő pernek békés elintézése, saját életének és vagyonának a közjóért történt kockáztatása fejében. Háborúban a parancsnok adományozhatja a III., IV.és V. osztályokat; ünnepe az alapítási napon van. A rend legvénebb tagjai 50-200 rubelig terjedő nyugdíjt kapnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon