Kisszótár



Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Anna

több magyar és külföldi királyné neve. A magyarok időrendi sorban ezek:

1. A. v. Ágnes, III. Béla magyar királynak első felesége. Manuél görög császár belátván, hogy védettjét, IV. Istvánt, minden erőködése mellett sem emelheti ismét a trónra, csel által akarta Magyarországot főhatósága alá keríteni. Követei által ugyanis kijelentette az ország színe előtt, hogy ezentúl felhagy védettjének pártolásával s a király öccsét, Bélát fiául fogadja, eljegyzi neki leányát, Máriát, s mert nem volt fia, örökösévé teszi. A gyermekherceget erre Konstantinápolyba vitték, trónörökösnek nyilvánították s el is jegyezték Mária hercegnővel. Azonban Manuél felesége, Mária, 1169 szept. 10. fiat szülvén, megszűnt Béla örökösödésének joga sőt Manuél az eljegyzést is semmisnek nyilvánítván, Bélát nőrokonával Ágnessel, Châtillon Rajnáld antiochiai herceg leányával jegyezte el. Anyjának, Konstanciának 1170. történt halála után ugyanis Ágnes Konstantinápolyba ment, hová mostohanővére, Manuél császár felesége, Mária hívta meg s mindjárt ki is szemelte az udvarnál növekedett, de immár alkalmatlanná vált Béla magyar herceg menyasszonyául. Ágnes, áttérvén a keleti hitre, Anna nevet nyert. Anna igen művelt és lelkes nő volt s midőn később férje (1172) magyar királlyá lett, nagy mértékben megnyerte a magyar nemzet szeretetét. Nagy érdemeket szerzett magának a főuri nők művelése körül; az özvegyeket és árvákat gyámolította, Esztergomban közfürdőt építtetett, a meszesi kolostort gazdagabbá tette, a hájszentlőrinci prépostságot ő alapította s a hebronvölgyi szerzeteseket is ő hozta be hazánkba. Fiatal korában halt meg (1184). Fiai voltak Imre és Endre királyok; harmadik fiának neve ismeretlen. Leánya Konstancia Przemysl Ottokár cseh fejedelemhez, Margit (1187-ben) Angelos Izsák bizánci császárhoz ment nőül, miután jegyese Sváb Frigyes (Barbarossa Frigyes fia) egybekelésük előtt meghalt. - (V. ö. Városy: Antiochiai Anna. Századok, 1886-ban.)

2. A. vagy Ágnes, IV. Béla király második leánya, Rosztiszláv halicsi herceg, majd macsói bán (megh. 1262) felesége. Férje halála után apja udvarában élt s IV. Béla halála után a király kincseinek egy részével vejéhez, Ottokár cseh királyhoz futott. Ottokár megtagadta a kincsek kiadását, miből nagy háborúság támadt. 1271-ben és 1272-ben azonban V. István ismételve lemondott a kincsekhez való jogáról s Anna utóbb, 1275. egy nagynéne teljes gondosságával ápolta V. István nagybeteg fiát és utódát IV. Lászlót. Egyik leánya Asszánnak, a bolgár birodalom újjáalkotójának felesége volt, a másikat pedig, Kunigundát, a hatalmas Ottokár cseh király vette el.

3. A., V. István leánya s II. Andronicus bizánci császár (1282-1328) felesége volt.

4. A. (Kandalei), II. Ulászló magyar király felesége. II. Ulászlót («Dobzse Lászlót»)a magyar királyi trónra jórészt Mátyás király özvegye, Beatrix segítette, ki a nála jóval fiatalabb Ulászlótól házassági ígéretet is csikart ki, melyet aztán Ulászló későbbi vonakodásával szemben a pápa 1500-ban megsemmisített s ez alapon Ulászlót újabb házasság kötésére fölhatalmazta. A király ekkor nőrokonát, Kandalei Annát, ki XII. Lajos francia király udvarában nevelkedett, vette nőül s 1502 aug. 10-én Bakócz Tamás bíbornok által királynévá is koronáztatta. Anna királyné két gyermeket szült: Annát (I. Ferdinánd későbbi magyar király nejét) és II. Lajost, kinek szülésekor anyja életét vesztette 1506-ban. Anna királynő rendkívül eszes, kedves nő volt, kit gyámoltalan férje végtelenül szeretett, s kinek halála után sülyedt Ulászló abba a teljesen közönyös lelki állapotba és mélabúba, melyben mindenre csak a «dobzse» (jól van!) szóval válaszolt. Az elhúnyt ifjú királynő tetemei, Ulászló akarata folytán, mindaddig Budán nyugodtak, míg férjének 1516-ban bekövetkezett halálával, mindkét holttestet egy koporsóba tették és Székesfehérvárra szállították. - V. ö. Kropf Lajos, Anna magyar királynő képei. (Századok 1887. 21 köt. 73. l.) Wenzel Gusztáv, II. Ulászló király házas élete. (Századok 1877. évfolyam.)

5. A. II. Ulászló magyar királynak leánya. II. Lajos nővére, szül. Budán 1503 július 23-án. Anna alig volt 2 éves, midőn Szapolyay Györgyné, ki Ulászló után saját fiát Jánost óhajtotta volna a magyar trónon látni, e gyermek útján akarta célját elérni s az akkor súlyos beteg királynak az eljegyzési és trónöröklési ajánlatot megtette. Ulászló azonban, kinek neje már akkor Lajossal viselős volt, visszautasította a nagyravágyó nő ajánlatát s Miksa német császárral jegyezte el Annát. Ez eljegyzés megújította az 1491-ben Miksával Pozsonyban kötött trónöröklési szerződést, mely szerint Ulászló fiörökös nélkül való elhalása esetében Miksa és utódai örököljék a magyar trónt. Az eljegyzési szerződést 1506-ban kötötték meg s ennek értelmében Miksa császár kötelezte magát, hogy unokái egyikével, Ferdinánddal v. Károllyal nőül véteti Annát, ha pedig ezek valamelyike nem vehetné el, maga veszi nőül. Ha pedig Anna idő előtt meghalna s Ulászlónak ismét leánya születnék, az Annáról szóló pont a születendő gyermekre lesz érvényes. Viszont ennek fejében a magyar trón Ulászló fiörökös nélkül való elhalálozása esetén Miksára és utódaira száll át. E szerződés 1515-ben Bécsben azzal a hozzáadással ujíttatott meg, hogy az 1506-ban született Lajos Máriát, a császár unokáját veszi nőül, a két királyi család pedig kölcsönösen örökösödjék a fiág kihalása esetén egymás országaiban. A szerződésben ki volt kötve, hogy az esetre, ha e kötést Miksa felbontaná, Annának 300,000 frtot, ha pedig Annának jegyese az egybekelés előtt meghalna, 100,000 frtot fog fizetni; továbbá, hogy Mária mint Anna jegyajándékban 200,000 aranyat kapnak s 25-25,000 frt évi jövedelmet húznak. Miksa császárt Ferdinánd (később I. Ferdinánd magyar király) mentette fel házassági kötelezettsége alól a pápa beleegyezésével s 1521-ben kelt egybe A.-val Innsbruckban. A. Ferdinándnak 15 gyermeket szült, kik közül az utolsóval, Johannával, gyermekágyban halt meg 1546-ban. Prágában van eltemetve.

6. A., II. Mátyás magyar király neje, Ferdinánd tiroli főherceg leánya, szül. Innsbruckban 1585-ben, Mátyás nejévé 1611-ben lett, 1612 dec. 4-én római császárnévá, 1616 márc. 25-én magyar királynévá s 1618 dec. 15-én cseh királynévá koronázták. Házasságuk gyermektelen maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is