Annenkov

1. A. Vasziljevics Pál, orosz író, szül. 1813. Moszkvában, megh. 1887 márc. 8. Drezdában. Tanult bányászatot, majd a pétervári egyetem történelmi-filologiai fakultásának volt magán-hallgatója, sokat utazott és sokoldalú műveltségre tett szert. Irodalmi működését is külföldön kezdte meg, ahol csaknem állandóan tartózkodott. Munkássága különösen mint kritikusé érdemel figyelmet; így alaposan méltatta Turgenjevet, Tolsztojt, Piszemszkijt és a jeles színműírót, Osztrovszkijt. Legjelentékenyebb műve: «Voszpominaníja i kriticseszkija ocserki» (Visszaemlékezések és kritikai rajzok), 3 kötetben. Nagy érdemet szerzett magának Puskin Sándor műveinek teljes kiadásával is.

2. A. Njikolajevics Mihály, orosz tábornok, a transzkaspii katonai vasút építője, szül. 1835 ápr. 30-án (ó-napt.) Pétervárott. Fia A. Miklós tábornoknak. 1863-ban résztvett a lengyel felkelők ellen viselt hadjáratban. 1871-ben azok közt az orosz tisztek közt volt ő is, akiket a porosz hadsereghez vezényeltek, mire 1871-ben.«Az 1870-iki háboru. Berlin 1871» cím alatt tanulmányt adott ki a francia-német háborúról. Hazatérve a katonai vasúti szolgálat szervezését bízták rá; 1877-78-ban résztvett a keleti háborúban, 1880-81-ben pedig a Szkobelev-féle Ahal-Teke-expedicióban, mindenütt mint műszaki főnök, kiépítve a katonai vasutat a Fekete-tengertől Kizil-Arvatig, majd Merven és Bokharán át egész Szamarkandig; ő dolgozta ki a szibériai vasút-hálózat tervét, 1892-ben pedig az ő felügyelete alatt kezdték meg a szamarkand-taskendi vasút építesét. Sok cikket írt a «Vojennyj Szbornjik» című katonai közlönybe, főképen a vasúti hadi szolgálatról.

3. A. Matvejevics Péter gróf. Szül. 1659., megh. 1720. Nagy Pétert 1697. Hollandiába kísérte, résztvett a sztrelicek ellen viselt kűzdelemben; 1703 a Volga mellett fellázadt törzsek ellen küzdött.

Forrás: Pallas Nagylexikon