Anortit

(ásv.), kalcium-földpát, háromhajlású igen változatos, de az albithoz sok tekintetben hasonló kristályokban; egyes kristályai épp úgy gyakoriak, mint sokszoros ikrei; utóbbiaknak ikerlemezei vastagabbak mint egyéb plagioklaszokban. Ikerösszenövés az albit és a periklin törvény szerint, míg egyéb kalcium-földpátok fennőve nagyon ritkák. Az anortit fennőve elég gyakori, például víztiszta kristályokban a Montesomma (Vezuv) kőzetében, áttetsző kristályokban Tirolban (Monzoni, stb. Igen nehezen olvad; K. 6; fs. 2.67-2.76. Anyaga a CaAl₂Si₂O₂ képletnek felel meg, de mindig van benne egy kevés nátrium és kálium a hozzákevert izomorf albitból. Tschermak földpátsorozatának 10-ik legbázisosabb tagja. Trachitoknak, illetőleg andeziteknek, enkritnak, gabbrónak stb. lényeges elegyrésze. Néhány meteoritban (Stannern, Juvénas) is találták (bővebbet l. Földpát alatt). A név Rose G.-től való (1823) s hasadására vonatkozik (anorthos = nem derékszögü). Monticelli és Covelli (1825) nem ismervén Rose-nak megnevezését christianit nevet ajánlottak, mely név az anortittal szinonim. Nem egyebek mint anortitok v. legalább is hozzá nagyon közel állanak az amfodelit, a ciklopit, a lepolit, az indianit, az esmarkit, a barsowit. A rosellan v. rosit, a poliargit, a latrobit, a lindsayit, a tankit nem egyebek elváltozott anortitoknál.

Forrás: Pallas Nagylexikon