Anquetil-Duperron

Ábrahám Hyacinthe, szül. Párisban, 1731 dec. 7-én, megh. 1805 jan. 17-én. Előbb Auxerreben és Amersfortban a teologiát tanulta, azonban a keleti tudományok iránt való hajlama Párisba vonta. Midőn itt néhány zend kézirat másolata kezébe került, tanulmányainak célja attól fogva India lett. 1755-ben Pondicsériben tanulta az újpersa nyelvet, majd a szanszkrit nyelv elsajátítása végett Sandernagorba ment. Betegség, továbbá az Anglia és Franciaország közt kitört háború által reményeiben csalatkozva Sandernagorból gyalog tért vissza Pondicseribe, honnan Szvátel felé hajózott; azonban Mahéban a Malabari partokon ismét szárazföldre lépett, s azután gyalog tette meg útját Szurátébe. A pársz papoktól sikerült a zend és pehlevi nyelveken írott szent könyvek tartalmát megszereznie. Eközben Pondicséri bevétele Európába kényszerítette vissza. 1762-ben Anglián keresztül 180 db értékes kézirattal és sok egyéb ritkasággal Párisba érkezett. Alig hogy a kir. könyvtárnál, mint a keleti nyelvek tolmácsa alkalmazást nyert, szerzett tapasztalatainak feldolgozásaihoz fogott. Így jelent meg tőle a Zendaveszta fordítása (Páris 1771), «Législation orientale» (Amsterdam 1778), «Recherches historiques et géographiques sur l"Inde» (2 köt. Berlin és Páris 1787) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon