Ansgar

(Anschar, Asgeir, Asker, Eske, Isten dárdája). Szt. A., az Észak apostola, szül. Picardiában 801 szept. 8. előkelő szülőktől, meghalt 865 febr. 3. Anyja korai halála után apja a bencések corveyi hírneves klastromába küldte. Miután itt és a Paderborn mellett létesített új-corveyi apátságban, hol pappá szentelték, huzamosabb időn át tartózkodott, 826-ban Autbert barátjával Dániába ment, hogy ott a keresztény vallást hírdesse. Ugyanezzel a szándékkal 831-ben Svédországba ment. Mikor Németországba visszatért, Jámbor Lajos császár az újonnan alapított hamburgi érseki székre nevezte ki, IV. Gergely pápa pedig a dánok, svédek, szlávok s a többi északi népek apostoli követévé. Buzgó főpapi működése mellett térítői hivatásáról sem feledkezett meg. 861-ben ismét Svédországba ment, hol az olasz király által adományozott téren templomot építtetett s a svéd egyház kormányzását Autbert unokájára, Rimbertre bízta. Utódja Rimbert a szentek közé sorolta őt, mit I. Miklós pápa jóváhagyott. Irodalmi működése is becses. (L. Bollandisták, febr. 1. Drewes, Leben Ansgars, Paderborn, 1864.)

Forrás: Pallas Nagylexikon