Ansgar
(Anschar, Asgeir, Asker, Eske,
Isten dárdája). Szt. A., az Észak apostola, szül. Picardiában 801 szept. 8.
előkelő szülőktől, meghalt 865 febr. 3. Anyja korai halála után apja a bencések
corveyi hírneves klastromába küldte. Miután itt és a Paderborn mellett
létesített új-corveyi apátságban, hol pappá szentelték, huzamosabb időn át
tartózkodott, 826-ban Autbert barátjával Dániába ment, hogy ott a keresztény
vallást hírdesse. Ugyanezzel a szándékkal 831-ben Svédországba ment. Mikor
Németországba visszatért, Jámbor Lajos császár az újonnan alapított hamburgi
érseki székre nevezte ki, IV. Gergely pápa pedig a dánok, svédek, szlávok s a
többi északi népek apostoli követévé. Buzgó főpapi működése mellett térítői
hivatásáról sem feledkezett meg. 861-ben ismét Svédországba ment, hol az olasz
király által adományozott téren templomot építtetett s a svéd egyház kormányzását
Autbert unokájára, Rimbertre bízta. Utódja Rimbert a szentek közé sorolta őt,
mit I. Miklós pápa jóváhagyott. Irodalmi működése is becses. (L. Bollandisták,
febr. 1. Drewes, Leben Ansgars, Paderborn, 1864.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|