Antal

1. Gábor ref. pap, szül. Szent-Király-Szabadján 1843 máj. 10. Iskoláit Pápán végezte, azután Berlinben és Zürichben akadémizált. Hazatérve Pápán Kerkapoly K. tanszékét töltötte be. 1888-ban Ácsra ment papnak. Irodalmi dolgozatai jobbára a hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg. Rendes tagja volt az 1881-iki, valamint az 1891 92-ki zsinatnak.

2. A., Géza (magyar-dellői), jeles műtőorvos, szül. 1846-ban N.-Enyeden, megh. 1889-ben Budapesten. Iskoláit a marosvásárhelyi gimnáziumban végezte, majd a bécsi s a pesti egyetemeken tanult s 1870-ben Budapesten megszerezte az orvostudori oklevelet. 1871-ben sebész-tudor és szülészmester lett, s 1873-ban a műtői oklevelet is megkapta. 1876-ban magántanárrá képesítették, 1883-ban nyílvános rendkívüli tanári címet és jelleget nyert, majd 1884-ben a Rókus-kórház fiókosztályának rendelő főorvosa, s 1888-ban a Rókus-kórház főorvosa lett. A m. tud. akadémia 1889-ben lev. tagsággal tisztelte meg. Főmunkája: Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana, bővebb kiadásban németül is megjelent: Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre címmel. Ezenkívül Kovács József tanár sebészi kórodájáról adott ki Réczeyvel egy kötetet. Több német szaklapnak volt állandó munkatársa, az Orvosi Hetilap -nak pedig egy ideig szerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt. Kiváló tudós és gyakorló sebész volt.

3. A. Géza, ev. ref. tanár, szül. Tatán 1866 márc. 17. A gimnáziumot Tatán s Pápán végezte. A teologiát Pápán (1882-85) és Utrechtben (1885-88) hallgatta. Közben meglátogatott több német egyetemet is. 1888 óta rendes tanár a pápai ref. főgimnáziumban. Munkái: 1. Die holländische Philosophie im XIX. Jahrhundert. Utrecht 1888. 2. Koloman von Tisza. U. o. 1889. 3. Fichte J. G. és az eticizmus az újabb vallásbölcsészetben. Pápa 1891. Teologiai és filozofiai tárgyú kisebb dolgozatokat írt a Sárospataki Lapokba, Protest. Egyh. és Isk. Lapba, Dunántúli Prot. Lapba, Magyar Philosophiai Szemlébe s a Protestáns Szemlébe.

4. A. Gyula, a budapesti egyetemen az egyházjognak ny. r. tanára. Szül. Pécsett 1842 márc. 23-án. A gimnáziumot, mint bencés növendék, Pannonhalmán járta, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Előbb Pécsett volt jogtanár, majd (1881) a budapesti tud. egyetemhez nevezték ki. Több éven át orsz. képviselő. A köteles részről írt dolgozatán kívül, mellyel 1869-ben egyetemi magántanárrá képesíttetett dr. Konek Sándor Egyházjogtanát rendezte sajtó alá.

5. A. János, erdélyi ev. ref. püspök, született Oláh-Dellőn 1767 február 22., megh. Marosvásárhelyett 1854 aug. 12. Tanult 1774-1794. Marosvásárhelytt. Ekkor Bécsbe, a következő évben a jenai s ismét egy év múlva a göttingai egyetemre ment. Hazajőve, először Sáromberkén lett lelkész, 1798-ban pedig Marosvásárhelyre ment második papnak. Közben 1830-ban generális notáriussá választatván, 1836-ban püspökké lett. A Gecse Dániel-féle emberszereteti intézet létesítésében nem kis része volt. Munkái: 1. Halotti beszédek. 2. Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, emberszereteti intézete és annak rövid felvilágosítása. Kolozsvár 1840. 3. Az erdélyi helv. vallástételt követők vallás sérelmei. Nagyenyed 1841. Kéziratban is több műve maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon