Antimon kloridjai
Az antimon klórral két vegyületet
képez; ezek az antimon triklorid SbCl3 és az antimon pentaklorid
SbCl5. E vegyületek keletkeznek antimon és klór közvetlen egyesülése
útján; ha ugyanis antimon finom porát klórgázba hintjük, izzás közben klorid
keletkezik. Attól függően, hogy az antimon vagy a klór van fölöslegben,
triklorid illetőleg pentaklorid keletkezik. Antimon triklorid. Leginkább az A.
triszulfidból, a természetben előforduló antimonit-ból készül; ezt t. i.
töménysósavval melegítik, s akkor kénhidrogén fejlődése közben
antimon-triklorid keletkezik. Az oldatot retortába öntve hevítik; eleinte sósav
és víz desztillálnak át, későbben az esetleg fertőző arzén triklorid; ha a
hőmérsék a 200°-ot meghaladta, az antimon triklorid desztillál át, és a redőben
kristályos tömeggé mered meg. Az antimon triklorid vajlágyságú kristályos test,
amelyet Butyrum antimonii (Antimonvaj) néven gyógyszerül (marószer) is
használnak. Op. 72°, fp. 223° C. Igen nedvszívó, ezért a levegőn szétfolyik.
Kevés vízben változatlanul oldódik; az oldatot fölhigítva antimon oxiklorid
(SbOCl) képződik és fehér csapadék alakjában leválik. Az antimon pentaklorid a
triklorid-ból készül; ezt megolvasztják és klórgázt vezetnek belé. Színtelen, a
levegőn füstölgő folyadék. Kevés vízben megváltozás nélkül oldható, több
elbontja. A hevítéskor részben antimon trikloridra és klórra bomlik (disszociál).
A vegyületben 2 atom klór lazán van megkötve és ezért más vegyületekkel
összehozva könnyen klórt ad át, miközben trikloriddá alakul.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|