Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Antiochos... ----

Magyar Magyar Német Német
Antiochos... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Antiochos

1. Fülöp, makedon király hadvezére, a szíriai Szeleukos apja.

2. I. A., apja Seleukos Nikator Sziria királya volt. Midőn ez megtudta, hogy fia betegségének igazi oka mostoha anyja Stratoniké iránt érzett szerelme, nőül adta hozzá, egyúttal átengedte neki országának az Eufrátesen túl fekvő részét, Kr. e. 293-ban. 281-ben aztán megkapta az egész sziriai birodalmat. Az ázsial zavarok arra kényszerítették, hogy apja gyilkosával, Ptolemaios Keraunossal békét kössön s meghagyja neki Macedóniát. Másrészt azonban Eumenéssel, Pergamon királyával háborúba keveredett anélkül, hogy sikert arathatott volna. Nagyobb szerencsével harcolt a gallok ellen. Elsőizben legyőzte őket s Sotér (a megmentő) melléknevet vett föl. A második háborúban azonban 261. elesett. V. ö. Droysen, Geschichte des Hellenismus (2 kiad.). Kallenberg, Die Quellen über die Diadochenkämpfe. (Philologus 37. köt.)

3. II. A., az előbbinek fia és trónutóda (Kr. előtt 261-246). Hogy a Ptolemaios Philadelphosszal, Egyiptom királyával 258 óta folytatott szerencsétlen háborút befejezze, eltaszította magától nejét Laodicét s nőül vette Ptolemaios leányát Berenikét. Ptolemaios halála után Laodice ugyan visszakerült férjéhez, de a sérelmet nem felejtette el. Állítólag fia Seleukos Kallinikos segítségével meggyilkoltatta Berenikét és gyermekét. A. a mileszieket megszabadította zsarnokuktól Timarchostól s ezért hálából tőlük Theos, azaz isten melléknevet kapta.

4. III. A., szül. Kr. e. 242. Midőn testvére Seleukos Keraunos halála után 224. a trónra lépett, birodalmát igen válságos helyzetben találta. Baktria és Parthia elszakadtak, Egyiptom pedig hódítva nyomult elő Szíriában. Külső ellenségeivel szemben egyelőre nem volt szerencséje, de legalább a belső zavarokat sikerült lecsendesítenie. Mikor egy indián hadjáratából gazdag zsákmánnyal tért haza, fölvette a Nagy, melléknevet. 205-ben Egyiptomban az 5 éves Ptolemaios Epiphanes került a trónra. A. ekkor Fülöppel, Macedonia királyával szövetkezett, az egyiptomiakat 198-ban megverte s Feniciát és Palesztinát visszahódította. A. viszont kész volt Fülöpöt támogatni a rómaiak ellen, de későn érkezett. A rómaiak legyőzvén Fülöpöt, felszólították, hogy Hellespontosból és a tráciai Cherzonézusból takarojék, Egyiptomnak pedig adja vissza az elvett tartományokat. A. e felszólítást visszautasította. s háborúra készült. Bár Hannibal, kit száműzetésben felfogadott, azt tanácsolta, hogy a rómaiakat rögtön Itáliában támadja meg, csak 192 kelt át Görögországba és ekkor is a telet tétlenül töltötte. Manius Acilius 191. megverte a Termopiláknál, hajóhada is ismételt vereséget szenvedett, s a rómaiak immár L. Cornelius Scipio alatt akadálytalanul nyomulhattak elő Kisázsiában. Magneziánál 190-ben még egyszer megkísérlette A. az ellenállást, de megint legyőzetett. A béke fejében kénytelen volt országainak a Tauruson innen fekvő részét átengedni, hajóit és elefántjait kiszolgáltatni, azonfelül 12 éven át 15000 talentum fizetésére és mintegy 200 túsz állítására kötelezte magát. A. hatalma ezzel meg volt törve. Hogy a hadi sarcot megfizethesse, 187. Elimaiszba tört be s ott Zeus templomát akarta kifosztani, de az elkeseredett lakosok ezért agyonütötték.

5. IV. A. Epiphanes, az előbbinek a fia. Apja Kr. e. 189-ben túsznak küldötte Rómába, ahonnan 175-ben tért vissza, hogy a testvére Seleukos Philopator meggyilkoltatása következtében megürült trónt elfoglalja. 171-ben megkezdte a háborút Egyiptom ellen még pedig oly sikerrel, hogy nemcsak Feniciát, Palesztinát és Celesziriát visszahódította, hanem Egyiptom egy részét is elfoglalta. Ez utóbbiból azonban a római követ Popilius Laenas felszólítására kitakarodott. Nem volt olyan szerencsés a zsidókkal, akiket hitök miatt erősen szorongatott s Jeruzsálemet templomi kincseitől megfosztani igyekezett. Midőn az olimpiai Zeus kultuszát meg akarta köztük honosítani, a Makkabeusok hősi nemzetsége sikerrel szállt harcba ellene. 163-ban halt meg, Persia ellen indított szerencsétlen hadjárata alatt.

6. V. A. Eupator kiskorú lévén, Lysiás gyámsága alatt követte apját a trónon Kr. e. 163. Éppen Jeruzsálem ostromával volt elfoglalva, midőn Fülöp, kit apja először jelölt ki gyámjául, megjelent, hogy a gyermekkirály vezetését magának követelje. Lysiás a zsidókkal kiegyezett és Fülöpöt legyőzte. Lysiásnak azonban nemsokára Demetriosszal gyűlt meg a baja, kit a rómaiak ellenkirályul állították fel. Demetrios Antiochost Fülöppel együtt megbuktatta.

7. VII. A., Szidáról Pamfiliában, ahol nevelkedett, kapta Sidetés melléknevét, uralkodott 139-130 Kr. e. Midőn testvérét Demetrios Nikatort a párthusok elfogták, elvette nejét Kleopatrát. A trónbitorló Tryphont megbuktatta s miután még a zsidók Johannes fejedelmét is legyőzte, a párthusok ellen viselt hadjáratában elesett.

8. VIII. A. Demetrios Nikátor második fia, egyik mellékneve Grypos (vércseorrú) volt, Philométór (az anyját szerető) melléknevét pedig gúnyból kapta; mert a méregpoharat, melyet anyja Kleopatra neki szánt, anyjával itatta meg. Apja meggyilkoltatása (Kr. e. 123) után csak az ország egy része ismerte el uralkodónak, mindazonáltal vetélytársát Alexandros Zabinát elűzte. Végre azonban féltestvére A. Kysikenos 97-ben meggyilkoltatta.

9. XIII. A. Asiaticus, az előbbinek unokája, X. A. fia. Miután a római tanács Kr. e. 68-ban igényét Szíria trónjára elismerte, Lucullus legyőzve Armenia királyát Tigranest, ki Sziriát meghódította volt, tényleg belé is helyezte, de Pompeius 64-ben ismét megfosztotta tőle s Sziriát római provinciává tette. Az utolsó király volt a Seleukidák dinasztiájából. Octavianus 29-ben lefejeztette Rómában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is