Antipátia
(gör.), körülbelül a. m.
ellenszenv, az a visszariadó érzelem, melyet bennünk bizonyos tárgyak képzete
önkéntelenül ébreszt. Legtöbbször ösztönszerű s okáról nem tudnánk számot adni.
A.-nk van bizonyos színek, szagok, hangok, ízek stb. ellen; ilyenkor az érzés
oka legtöbbször szervezetünk rejtettebb fiziologiai sajátságaiban rejlik. Az A.
érzése undorig, megbetegülésig fokozódhatik. De ez érzelemnek pszikhologiai
okai is lehetnek. Mindaz, ami érzésünkkel, gondolkodásunkkal, ízlésünkkel
ellenkezik, igen könnyen fölkeltheti antipatiánkat, még pedig annál nagyobb
mértékben, minél inkább társul sok oly mellékképzettel, melyek előttünk
kellemetlenek. Minél gyorsabb, minél önkéntelenebb társulás, annál erősebb s
hirtelenebb A.- nk. Néha egy pillanat műve s mi magunk sem tudnánk számot adni
a többé-kevésbbé homályos képzetekről, melyeknek eredménye ez érzelem. Az
antipátia szubjektív érzelmi itélet, mely önkéntelen támad az emberben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|