Antiszeptikus kötöző-anyagok

azok az anyagok, amelyeket a modern antiszeptikus sebészet a sebek bekötésére használ s melyek antiszeptikus anyagokkal (l. Antiseptica) vannak előkészítve akár gyárilag, akár közvetetlenül alkalmaztatásuk előtt. Ilyen anyagokul használtatnak:

1. Gaze, ritka, keresztbe szőtt szövet, mely a kereskedésben «mull» elnevezés alatt ismeretes; gyapotból készítik minden appretura nélkül, tehát lágy, simulékony és igen erős felszívó képességű. Karbolsavval, szalicilsavval, timollal, jodoformmal, eukaliptusolajjal, maró higanykloriddal, (szublimát), bórsavval, klórcinkkel impregnálva használják.

2. Gyapot, azaz vatta, tiszta, zsírtalanított minőségben főkép nagy felszívóképessége miatt, s mert igen simulékony, rugalmas fedőanyag, használják a sebek bekötésére. Előkészítve kapható: karbolsavval (2 és 5%-os minőségben), szalicilsavval (3 és 10%-os), thymollal (1,5%/-os), maró higany kloriddal (0,5%) stb. Mint kötözőanyagot magában is alkalmazzák (hydrophilvatta) kellő sterilizálás után.

3. Juta (a Corchorus capsularis, keletázsiai hársféle növénynek háncsrostjai), melyet szalicilsavval elkészítve használnak, de apró és törékeny szálai miatt nem igen kedvelt.

4. Kötözőanyagokul különböző szerves és szervetlen anyagokat is ajánlanak, minők: fagyapot, turfa, üvegpor, kovahomok, megszárított és porrá tört papíranyag, faszénpor stb., melyeket antiszeptikus oldatokkal átitatva használtak egyes sebészek.

5. A varratokhoz és a vérző sebek bekötéséhez juhbélből készült vékony húrok (catgut) használatosak, melyeket régebben karbolsavban, juniperuszolajban, eukaliptus-olajban, most azonban majdnem általánosan maró higanyoldatban (szublimát) áztatnak hosszabb ideig s abban tartanak el. Ugyanerre a célra szolgál a fehér - nem festett - sodrott selyemfonál különböző vastagságban, mely szintén karbolsavban, juniperusz-olajban, most szintén általánosan maró higanyoldatban van áztatva és eltartva. Egyes sebészek különös módon elkészített lószőrszálakat «silkwormgut» névvel elnevezve használtak a varratokhoz.

6. A kötések rögzítésére gazeból vagy az ennél valamivel sűrűbb szövetű kaliko-ból készült pólyák (antiszeptikus anyagokkal elkészítve v. anélkül), továbba bizonyos esetekben - leginkább szalicilsavval készült - kaucsuktapaszt (sparadrap) használnak.

7. Az antiszeptikus sebgyógyítás kezdő szakában használtak vízáthatatlanná tett szöveteket, hogy a sebváladék a sebre alkalmazott antiszeptikus kötöző anyagokon át szétterülve, minél nehezebben jöhessen érintkezésbe a levegő fertőző csiráival. Ilyenek voltak a «protektiv silk» (karbolsavval és finom gyantával bevont selyemtafota), «mackintosh» (egyik lapján kaucsukkal bevont kalikoszövet),később «Billroth-féle batiszt» (mindkétoldalán kaucsukkal bevont ritka kalikoszövet) stb. Ezeket azonban jelenleg alig használják.

8. A sebváladék levezetésére karbololdatban áztatott s eltartott vékony kaucsukcsövecskék: draincsövek (l. o.) szolgálnak, melyek helyett egy időben üvegcsövecskék, mésztartalmuktól megfosztott csontcsövecskék stb. is használatosak voltak; ezek azonban újabban nélkülözhetőknek mutatkoztak.

Forrás: Pallas Nagylexikon