Antonio

cratói perjel, portugál trónkövetelő, szül. 1531., megh. Párisban 1595-ben. Bejai Lajos herczeg természetes fia s III. János Portugália királyának testvére volt. Résztvett (Sebestyén királlyal) az afrikai hadjáratban 1578. Kiszabadulván marokkói fogságából, hazatért, de a trónt már elfoglalva találta. Végre Henrik halála után 1580. kikiáltották királynak. De II. Fülöp, Spanyolország királya, seregeivel betört Portugáliába s A. csak nagy nehezen menekülhetett Franciaországba. A franciák és angolok támogatásával két ízben is megpróbálta a trónt visszafoglalni (1582 és 1589), de mind a kétszer megverték. Párisban húzta meg magát, ahol nagy nyomorban halt meg. Munkái: «Panegyris Alphonsi I., Lusitanorum regis» (Coimbra 1550); «Psalmi confessionales» (Par. 1592; németül «Heilige Betrachtungen», Marb. 1677). Több levelet intézett VIII. Gergely V. Sixtus és VIII. Kelemen pápákhoz. Életrajzát második fia, Kristóf írta meg (Par. 1629).

Forrás: Pallas Nagylexikon